Közép-európai határ(sáv)ok

A Nemzetközi Összehasonlító Irodalomtudományi Társaság (ICLA-International

Comparative Literature Association/ AILC Association Internationale de la Littérature

Comparée) Magyar Nemzeti Bizottsága a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézetével együttműködésben 2016. szeptember 5-6-án tudományos konferenciát szervez

Közép-európai határ(sáv)ok

címmel.

A rendezvénynek idén a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Kara Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézete ad otthont.

*

„A határ kétértelmű fogalom. El is választ és össze is köt. Mindig valamit szegélyez, következésképp mindkét határ menti kultúrához, mindkét egymással szomszédos szemioszférához egyaránt tartozik. A határ kétnyelvű, illetve poliglott képződmény (…) Egy membránszűrőhöz hasonlítható, amely olyan mértékben alakítja át az idegen szövegeket, hogy azok beíródhassanak a szemioszféra belső jelrendszerébe, de közben mégiscsak megtarthassák másféle természetüket.” (Jurij M. Lotman: A szemioszféra – Szitár Katalin fordítása)

A határ Janus-arcú képződmény. Elválaszt, leválaszt, ugyanakkor átjárást, kapcsolattartást biztosít. Elszigetel, de egyúttal kaput nyit. Megszűr és feldolgoz. Éppen ezért az átmenetiség, a köztesség, a kettős odatartozás és a kölcsönös részesülés helye is; a közvetítésé, a párbeszédé és a fordításé.

A határ kontaktzóna, s ebből adódóan fokozott intenzitású kommunikációs tér, a kívánt vagy kényszerű dialógus terepe; átvételi pont és kibocsátó hely egyszerre, melyet a kölcsönhatások, cserefolyamatok, összefonódások, keveredések, áttűnések gyakorlata határoz meg és jellemez.

A határ a kihívás és a kockázat terepe is. A Másikkal, az Idegennel való találkozás itt a legélénkebb, itt válik legközvetlenebbül hozzáférhetővé, s e szembesülés ismétlődő alkalmai mindig önreflexióra is késztetnek.   

*

A komparatisztika kialakulásától fogva, a nemzeti irodalmak tágabb összefüggésekbe való elhelyezésének igényéből eredően, a határok átlépéséről, a nyelvi távolságok áthidalásáról, s ezek tudományos igényű feltérképezéséről, osztályozásáról szólt. S különösen így van ez, ha tekintetbe vesszük az összehasonlító szempont társművészetek vagy az idegen kultúrák irányába történő kiterjesztését, az irodalomközi dialógustér fokozatos megnyitását a művészetközi és kultúraközi konfrontációk felé. Azt mondhatjuk tehát, hogy a határon-lét és a határokon átívelő különböző szintű vizsgálódások az összehasonlító irodalomtudomány művelői számára mindig is a kutatás természetes, mondhatni magától értetődő közegét jelentették és jelentik mai is.

Amikor tehát e jellemzően kétarcú, a kultúra és a társadalom számos területén megnyilvánuló jelenséget, ti. a határhelyzet, a határlét különféle (nyelvi, irodalmi, kulturális, művészeti, földrajzi, politikai, társadalmi) aspektusait és a határokon zajló kommunikáció jellegadó folyamatait tesszük meg egy komparatisztikai konferencia témájává, egyfelől a hagyományos utat követjük. Az egyes irodalmak, szűkebb és tágabb szövegosztályok,- csoportosulások, művek és alkotói pályák összevetésére, érintkezési pontjaik kijelölésére, az őket elválasztó különféle határok áttörésére, hermeneutikai igényű feloldására teszünk javaslatot. Másfelől viszont a fenti általánosabb, szemiotikai felfogás érvényesítése lehetővé teszi azt is, hogy olyan dolgokra irányuljon a figyelem, amelyeken keresztül néhány, a komparatisztika és általában véve az irodalomtudomány jelenkori önmeghatározását érintő termékeny módszertani dilemma is megragadhatóvá válik. Jellemzően olyan kérdések ezek, amelyek a tudományterületek, művészeti ágak, a médiumok, nyelvek és az identitások mibenlétére vonatkoznak, miközben az átmenetiség, az áthajlás és az átjárhatóság lehetőségeit és korlátait firtatják. Ennek megfelelően öt nagyobb kérdéskörre fókuszálva ajánljuk megvitatásra a határ kérdését:

TUDOMÁNYKÖZI HATÁRSÁVOK

• A tudományközi párbeszéd feszültségforrásai: inspiráció és feloldódás kettőssége 
• A határ szemiotikája (elmélet és alkalmazás)
• A liminalitás elméleti kérdései és irodalmi vetületei

             MŰVÉSZETKÖZI HATÁRSÁVOK

• A művészetközi vizsgálódások kihívásai és kockázatai
• Határok feszegetése: társművészetek egymás tükrében és keretében (tematizáció, imitáció, transzformáció) 
• Határok újrarajzolása: médiumok ötvözése, új alakzatok és konfigurációk alakulástörténete

              IRODALMI HATÁRSÁVOK

• Egyszerre két korszak, irányzat, műnem vagy műfaj kifejezésmódjának jellegadó jegyeit hordozó alkotások interpretációja
• Magas irodalom és populáris irodalom közti határok dinamizálódása: elméleti dilemmák és esettanulmányok   
• Gyermekirodalom és felnőtt irodalom közti határok dinamizálódása: elméleti dilemmák és esettanulmányok  
• Nyomtatott és digitalizált irodalom, könyv és hipertextualitás határesetei; az internet határtalansága mint kihívás a komparatisztika számára

      TÖRTÉNELMI ÉS FÖLDRAJZI HATÁRSÁVOK

• Az országhatár-változások irodalmi reprezentációinak elemzése: földrajzi táj és politikai-hatalmi tér konfliktusa, városok, régiók nemzeti kisajátítása
• A nyelvileg, vallásilag vagy kulturálisan kevert földrajzi határterületek irodalmának elemző vizsgálata, különös tekintettel a kettős kötődés és az összetett identitáskonstrukciók megnyilvánulás-formáira 
• A nemzeti, faji és vallásikisebbségek sorsábrázolása elbeszélő művekben a közép-európai térség történelmének, politikai, társadalmi és nemzetiségi viszonyváltozásainak kontextusában
• Az areális stúdiumok időszerűsége a közép-európai irodalmi térben

NYELVI ÉS IDENTITÁSBELI HATÁRSÁVOK

• Két- és többnyelvűségaz irodalmi művekben: az alkalmi nyelvváltás, stílustörés és szólamkeverés kulturális mutatói és poétikai funkciói
• Migráció és emigráció, ország- és nyelvváltás identitásképző funkcióinak vizsgálata választott szerzők életművében
• Imagológiai vizsgálódások: nemzetképek, előítéletek, etnikai sztereotípiák irodalmi konfrontációja közép-európai vetületben

*

Az előadások hossza 20 perc, melyet 5 perc vita követ. 

A tervezett előadások absztraktjait (max. 300 szó) Benyovszky Krisztián címére () kérjük elküldeni legkésőbb június 20-ig. Egyúttal kérjük feltüntetni a munkahely (egyetem és tanszék, tudományos műhely, szervezet) nevét is. A visszajelzés július 20-ig várható.

Helyszín: Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem, Közép-európai Tanulmányok Kara, Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézet, Dražovská 4, 949 74, Nyitra, Szlovákia

Részvételi díj nincs, útiköltséget és a szállás díját a résztvevők maguk térítik.

Az étkezésről, a szálláslehetőségekről és az utazással kapcsolatos tudnivalókról egy következő körlevélben küldünk tájékoztatást.

A szervezők

Benyovszky Krisztián

Z. Varga Zoltán