Él­mény­be­szá­mo­ló a XI. Le­ge­re Iro­dal­mi Ver­seny­ről

Az idei tanévben vehettem részt a XI. Le­gere Irodalmi Verseny 1. for­du­ló­jának szervezésében, melyet októ­ber 12-én, szerdán rendezett meg a Közép-európai Tanulmányok Kara.
 

A verseny célközönségét a középiskolás diákok képezik. Érdeklődve vártam, hogy fog sikerülni a rendezvény, kíváncsi voltam a közel 70 olvasni szerető középiskolásra, a Legere keltette hangulatra.

A várva várt résztvevők 9 órára érkeztek az egyetemre, de mi, szervezők, a magyar szakos ötödéves csoporttársaimmal és a Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézet doktoranduszaival, valamint Petres Gabriella tanárnővel már reggel héttől megkezdtük a készülődést, sürgést-forgást az előre megbeszélt programterv szerint. A hivatalos megnyitóra aztán negyed tízkor került sor. A verseny helyszíneként kijelölt D2-es nagyteremben a csapatok hármasával foglaltak helyet, a nekik kijelölt csapatnévtábla köré gyűlve. Érdeklődve figyeltem a hol nyugodt, hol izgatott arcú résztvevőket. Gondolom, mindannyiukban volt egy kis félelem, vajon mi vár rájuk, milyen lesz a megmérettetés. Más versenyeken részt vett diákként ismerős ez az érzés…

A megnyitón Tóth Anikó tanárnő köszöntötte a versenyen résztvevő diákokat, tanár kollégákat, illetve a segítő doktoranduszokat és az ötödéves hallgatókat. A kedves szavakat Benyovszky Krisztián tanár úr frappáns beszéde követte, aki a feminizmusról és annak fontosságáról, a női írók horizontjáról szólt néhány szót.

Ezután végre megkezdődött a verseny. A résztvevők, mondhatom, nem unatkoztak! Mihelyst a segítő ötödéves hallgatók kiosztották a Petres Gabriella és Tóth Anikó tanárnők által kidolgozott feladatlapokat, hivatalosan is megkezdődhetett a nagy tanácskozás, a feladatmegoldás. Érdeklődve figyeltem, miként dolgoznak együtt a csapatok: voltak, akik először átnézték és beszélték a kérdéseket, mások párban és egyénileg is dolgoztak. Szép csendben zajlott a munka, szinte tapintható volt a koncentrált figyelem. Öröm volt nézni őket.

Mindeközben a felkészítő tanárok Szabó Csilla műhelymunkáján vehettek részt a B-105-ös teremben, ahol ízelítőt kaptak arról, miként lehet dramaturgiai elemeket fölhasználva tanítani az irodalmat. A foglalkozás rendkívül érdekes és felettébb izgalmas volt. A módszer bemutatásához választott Kosztolányi-novella feldolgozása olyan érzést keltett, mintha egy krimibe csöppentem volna, amit nekünk, tanároknak kell a diákokkal megfejteni. A drámapedagógia módszere hozzájárul a diákok figyelemzavarának leküzdéséhez, elősegíti az együttműködésüket, megtanít olvasni a sorok között és elérni, hogy a diák maga kezdje el értelmezi a szöveget. Szabó Csilla tanárnőhöz hasonlóan én is szívből ajánlom a módszert minden kezdő pedagógusnak.

A versenyzők és felkészítők egyórás elfoglaltságát követően egy kis szünetet tartottunk, majd Polgár Anikó tanárnő Nőiség, mítosz, irodalom: fejezetek a 20. század magyar női irodalmából című előadásával folytatódott a program. Az első hallásra körülményesnek tűnő cím ellenére egy nagyon lebilincselő előadást hallhattunk, amit a tanárnő olyan lelkesedéssel tartott, hogy végig fönn tudta tartani a közönség figyelmét. Az előadó örömmel mesélt a bemutatásra választott női írókról, köztük Kaffka Margitról, Lesznai Annáról, Kosztolányiné Harmos Ilonáról, Hajnal Annáról, Szabó Magdáról és Nemes Nagy Ágnesről. Rámutatott, mennyi nehézség árán tudtak csak érvényesülni ezek az írónők, részletezte, milyen témákban alkottak, hogyan hatott rájuk a kritika és a média, hogyan tudtak kitörni férjeik árnyékából és miként tudták írásba foglalni megélt tapasztalataikat, ami által jelentős példaképeivé váltak a kortárs női íróknak. Mindez nagyon inspiráló volt a hallgatóság számára is.

Az előadást követően Petres Gabriella tanárnő röviden ismertette az 1. feladatlap megoldókulcsát, majd Tóth Anikó tanárnő köszöntetet mondott a részvételért. A szervezők biztosították a versenyzőket, hogy elküldik a segédanyagokat, és örömmel várják vissza őket a november 8-án esedékes 2. fordulóra. Sok szerencsét minden kedves résztvevőnek, és szeretettel várunk vissza mindenkit egyetemünkre!

Mlčúch Brenda Nicole, ötödéves magyar-biológia szakos hallgató