Lezajlott a XI. Legere Iro­dal­mi Ver­seny 2. for­du­ló­ja

Négy héttel az első, hivatalos megnyi­tó­val egybekötött versenynap után egyete­münk újra kitárta kapuit a középiskolás diákok előtt. November 8-a a karunkon a XI. Le­ge­re Irodalmi Verseny 2. for­du­ló­já­nak napja volt.

 Az elmúlt 28 nap izgatottságának, szorgalmának és elszántságának hozadékaként újra versenyzésre éhes diákokkal és felkészítő tanáraikkal telt meg az egyetem épülete. A csapatok érkezése alatt a szervezők lázasan készülődtek, hogy az egész délelőttöt felölelő programsorozat folyamán minden a lehető legnagyobb rendben történjen.

Negyed tízkor kezdetét vette a versenynap megnyitója. N. Tóth Anikó üdvözölte a visszatérő tanulókat és pedagógusaikat, majd köszönetét fejezte ki a versenyt támogató intézményeknek. A rendezvényen tiszteletét tette a Szlovákiai Magyar Akadémia Tanács elnöke, Mészáros András filozófus, aki örömmel konstatálta, hogy ilyen sok diák figyelmét felkeltette a verseny. A hallgatósággal megosztotta reményeit is, hogy a felsorakozott csapatok tagjai közül egy nap majd minél több diákot viszontlát – mint tudóstársat. A versenyzőket megkérte, hogy humorra és lazaságra nyitottan vágjanak neki az előttük álló megmérettetésnek, hogy ne csak egy sikeres, hanem egy élményekben gazdag napot is zárhassanak. Mindezek után kezdetét vette a tesztírás, ami kerek egy órán át, fél 11-ig tartott.

Annak érdekében, hogy a felkészítő tanárok se unatkozzanak, míg diákjaik versenyeznek, Kuklis Katalin, a Vekker Műhely színész-drámatanára módszertani foglalkozással várta az érdeklődőket. Az egyórás fejlesztés kezdetén alliterációs feladatokat végeztek a résztvevők, ami a bemutatkozást, illetve az ismerkedést segíti idegen közegben. Az első körben név-tulajdonság alliteráció párosokat, majd név-tulajdonság-város alliteráció hármasokat kellett megalkotniuk rájuk jellemző kifejezésekből, szavakból. Ezután fogtak neki a foglalkozás fő témájával kapcsolatos feladványnak, ami szorosan kapcsolódott a XI. Legere Irodalmi Verseny központi témájához is. A jelenlévők fantáziájára volt szükség, ki kellett találniuk egy regényt, ami egy képzeletbeli 2022-es női regénypályázatra készül. Az iromány kapcsán a témát és a célközönséget is meg kellett jelölniük. Az ötletek csak úgy záporoztak, mindenkinek mindig volt valamilyen új elképzelése. A foglalkozás végén, utolsó csoportmunkai teendőként állókép vagy szobor formában kellett illusztrálniuk a főszereplő karakterét. Mindehhez arra volt szükség, hogy még jobban beleássák magukat a cselekménybe, és a szereplők történetét dramaturgiai szempontból közelítsék meg. Az egész foglalkozás kellemes hangulatban telt, látni lehetett a résztvevőkön, hogy mennyire élvezik a módszerek megvalósítását.

A szünetben további program várta a jelenlévőket. Pénzes Tímea és Vályi Horváth Erika vezetésével megnyitásra került a Szlovák-magyar szó-kép c. vándorkiállítás, ami az elkövetkezendő időszakban az egyetem épületében fogadja az érdeklődőket. A kiállításra 12 fotós készített képet, melyek 12 szerzőnek adtak ihletet szövegírásra. A képleírásokat szlovák és magyar változatban olvashatják a szemlélők. Vályi Horváth Erika könnyeivel küszködve olvasta fel a közelmúltban elhunyt Kabai Lóránt versét. Ezzel emlékezett meg a Bázis – Magyar Irodalmi és Művészeti Egyesület Szlovákiában tagjáról, és egyben tisztelgett munkássága előtt.

A nap utolsó edukatív programjaként Bolemant Lilla irodalomkutató, a Womanpress kiadó alapítója és vezetője tartott előadást Kisebbségi női irodalmi hagyomány címen. Bemutatóját egy kérdéssel kezdte: arra kereste a választ a középiskolások között, hogy milyen női szerzőkkel találkoztak tanulmányaik során. Az igencsak elszomorító névmennyiség alapján megfogalmazta prezentációjának központi problémáját, mégpedig azt, hogy a nők mindmáig a háttérbe vagy a peremre szorulnak az irodalomban. Az előadásban kitért arra is, hogy a nők sokáig nem járhattak iskolába, egyetemi oktatásról álmodni sem mertek, könyvtárak közelébe nehezen férkőzhettek. Ezért is fontos, hogy az elfeledett női szerzők felkutatására igény legyen, és a társadalom, valamint az irodalom nyitottan álljon a kánon női szerzőkkel való bővítéséhez. Bolemant Lilla előadásában olyan csehszlovákiai magyar példaképeket sorakoztatott fel, mint Szenes Piroska, Szucsich Mária, L. Kiss Ibolya, Fráter Erzsébet vagy Ordódy Katalin.  Ezen irodalmárok törekvéseit Dávid Teréz szavai foglalják a legpontosabban össze: „…hőseim – mind prózában, mind színpadon – zömében asszonyok. Nem azért, mert magam is nő vagyok, hanem azért, mert a nő is ember. A férfi is az – vitathatatlan –, de a nőnek ezt előbb be kell bizonyítania”.

A nap zárásaként N. Tóth Anikó ismertette a versenyzőkkel és a felkészítőkkel a teszt megoldókulcsát, és mielőtt útjukra bocsátotta a nézőközönséget, megköszönte a hallgatóság figyelmét, majd mindenkinek izgalmas olvasmányélményt és sikeres felkészülést kívánt – az utolsó, mindent eldöntő 3. fordulóra, mely december 12-én kerül megrendezésre.

Bartalos Réka, ötödéves magyar-biológia szakos hallgató