A stresszelmélet megalkotójának kiállítása már Nyitrán is megtekinthető
„Azoknak, akik nem félnek élvezni az egész élet stresszét, és nem képzelik, hogy ez sikerülhet a szellem erőfeszítése nélkül.“
A kiállítás Az izgalom biológiája, Selye János és a stresszelmélet dimenziói címet kapta, anyagát pedig a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum állította össze Magyarország pozsonyi nagykövetségének megbízásából.A tárlat a Külgazdasági és Külügyminisztérium támogatásával és a Comenius Egyetem közreműködésének köszönhetően valósulhatott meg. Dr. Bárczi Zsófia dékán asszony üdvözlő szavakkal nyitotta meg a kiállítást, köszöntötte Dr. Szabó Katalint, a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum főmuzeológus-kurátorát, Szabó József első tanácsos urat, Magyarország Pozsonyi Nagykövetségének képviselőjét, továbbá üdvözölte a kar tanárait, a vendégeket és a hallgatókat. A bevezetőt követően Szabó József vette át a szót, aki pár mondattal bemutatta Selye János életművét és a kiállítás létrejöttének célját.Hangsúlyozta, hogy Selye méltán sorolható a XX. század meghatározó tudósai közé, ugyanis stresszelmélete világhírűvé tette őt. Felidézte a magyarságára is büszke tudós mintegy félévszázados munkásságát, s felhívta a figyelmet arra, hogy bár Selye János nem kapta meg a Nobel-díjat, amelyre tíz éven keresztül jelölték, a tudós stresszelmélete hozzájárult az orvostudomány fellendüléséhez. A tanácsos úr megköszönte, hogy a publikum érdeklődve fogadta a kiállítást, majd átadta a szót Dr.Szabó Katalinnak. Végigtekintve az iskola aulájában, hatalmas volt a csend, mindenki érdeklődéssel hallgatta Dr. Szabó Katalint, aki pár mondattal bevezetett minket Selye életébe, munkásságába, mindennapjába. Kiemelte, hogy bár Selye János a középiskolában nem tanult igazán jól, viszont csak 29 éves volt, amikor stresszelméletével berobbant a tudományba. Megtudhattuk róla, hogy szigorú embernek tartotta magát, nemcsak a diákjaitól, hanem saját magától is nagy fegyelmezettséget kívánt. Diákjai és barátai „furcsa embernek“ tartották, mivel 12 órát dolgozott még hétvégéken is, és mindössze 6 óra elegendő volt számára, hogy pihenjen. Humorának köszönhetően azonban előadásai Európa-szerte rendkívül népszerűek voltak. A kurátor asszony felhívta figyelmünket arra, hogy a kiállítás nemcsak Selye életét akarja bemutatni, hanem a stressz fogalmát is egyszerűen és érthetően kívánja megmagyarázni. A tudósnak köszönhetően napjainkra a stressz laikusok által is használt fogalommá vált, és lényegét mindenki érti anélkül, hogy tudományos részleteit ismerné. Selye élettani folyamatként tekintet rá, sőt úgy vélte, a stressz az élet sava-borsa.
A kiállítás és előadás nagy élmény volt minden résztvevő számára. Új ismeretekkel gazdagodva hagytam el osztálytársaimmal együtt az iskola auláját.
Belák Brigitta
