Vajdasági Makovecz-tanulmányút
A Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Karának 22 hallgatója 2026 júniusában egy igazán tartalmas tanulmányi kiránduláson vett részt, amely Szerbia északi alföldjeit célozta meg. Kalauzaik, az egyetem két oktatója, kifogyhatatlan lelkesedéssel vezették végig a csoportot az exkurzió egyes állomásain.
A helyszínválasztással, a tavalyi erdélyi út után, ezúttal a szerbiai magyar kisebbség helyzetének megismerésére helyeződött a hangsúly, felderítve a Vajdaság magyar közösségének oktatási és kulturális életét. Szállásul a Kátai Tanya szolgált, ahol páratlan vendégszeretet övezte a csoportot, idilli környezetben. A hallgatók itt valóban megtapasztalhatták a természet lágy ölelését és egyúttal ébresztőóráját: a hajnal ötórai kakasszót és az azt kísérő állatszimfóniát.
A tanulmányút egyik legfontosabb szakmai programjaként karunk csoportja meglátogatta az Újvidéki Egyetem Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karát Szabadkán, ahol Pintér Krekić Valéria dékán asszony és Fehér Viktor tanár úr előadásában választ kaphattak kérdéseikre a vajdasági felsőoktatási rendszer működésével kapcsolatban. A szerbiai magyarok számára, az Újvidéki Egyetem Szabadkán kihelyezett magyar kara adja az anyanyelvű intézményszerű felsőoktatás magvát – hallhatta csoportunk.
Egy aktív párbeszéd is kialakult, amely során a résztvevők kölcsönösen rácsodálkozhattak arra, hogy bár a két közösség számos hasonló kihívással néz szembe, az eltérő társadalmi és intézményi környezet jól érzékelhető különbségeket eredményez.
Vendéglátóink ezután körbevezették a hallgatókat a kar impozáns szecessziós épületében, felhívva a figyelmet arra a többnyelvű világszemléletre, ami a vajdasági mindennapok természetes részét képezi. A szívélyes fogadtatást egy remekbe szabott városnézés koronázta meg, ahol a történelmi jelentőségű épületek megcsodálása mellett, abban az élményben is részük lehetett a hallgatóknak, hogy ugyanazokat az utcákat járhatták, amelyeket irodalmunk olyan jeles alakjai koptattak előttük, mint Kosztolányi Dezső vagy akár Csáth Géza.
A tanulmányút másik kiemelt állomása az Európa Kollégium volt, ahol az intézmény képviselői beszámoltak a nagy jelentőséggel bíró, több, mint 300 magyar ajkú egyetemistát befogadó újvidéki létesítmény működéséről, mind a vezetők, mind a diákok szemszögéből. Közösséget vállalva az ottaniakkal, hallgatóink is megállapíthatták, hogy kisebbségi nyelvi helyzetünk nehézségei nem számítanak egyedülálló esetnek Közép-Európában, és hogy Vajdaság és a Felvidék e tekintetben egy cipőben jár.
Ha mást nem is, azt a két információt biztosan minden jelenlévő magával vitte, amely az Európa Kollégium működésének egyik legnagyobb erősségét adja. Az első a magas óraszámú szerbnyelv-oktatás, amelyet felzárkóztató képzésként biztosítanak a vajdasági magyar hallgatók számára, hogy ne szenvedjenek hátrányt nyelvi nehézségeik miatt. A másik példaértékű kezdeményezés a személyre szabott kiegészítő felkészítő oktatás, amely végigkíséri a hallgatókat egyetemi tanulmányaik során. A kollégium műhelymunkákkal ösztönzi a TDK- és VMTDK-munkák elkészítését, valamint érdeklődési körüknek megfelelő csoportokban készíti fel őket mind a szakdolgozat, mind a diplomamunka megírására.
Kiegészítve a szakmai programokat, a tanulmányi út a Vajdaság kulturális örökségét is feltárta az Észak-Szerbiában barangoló jókedvű csapat előtt: Szabadka, Palics, Újvidék, Pétervárad, Óbecse, Zenta, Ludas és a magyarkanizsai sétahajózás a Tiszán. Az egyes helyszíneket Dr. Bárczi Zsófia történelmi és kulturális ismertetői tették igazán élővé és emlékezetessé, amelyet a hallgatók nyitottsággal és örömmel hallgattak.
Az induláskor humorosan elhangzott, hogy az előző évi „aranycsapat” után nem lesz könnyű megugrani a lécet. Az út végére azonban kiderült, hogy minden közösség a maga módján válik különlegessé. A közös kihívások, a rekkenő hőség, a korai indulások, a hosszú buszos beszélgetések, valamint a későknek kitalált, jókedvűen megtervezett „büntetésekről” szóló ötletelés néhány nap alatt valóban összekovácsolta a hallgatókat. A vajdasági tanulmányút így nemcsak új ismeretekkel gazdagította a résztvevőket, hanem olyan összetartozás-élményt is adott, amelyre még sokáig örömmel emlékeznek majd vissza.
A szép emlékek újdonsült birtokosai hálásak a Makovecz Hallgatói Ösztöndíjprogram támogatásáért, amely lehetővé tette a tanulmányút megvalósítását, valamint Dr. Bárczi Zsófiának és Dr. Gergely Viktóriának a gondos szervezésért és az út során nyújtott szakmai iránymutatásért. Külön köszönet illeti a buszsofőröket is, akik végig biztonságban és jó hangulatban juttatták el a csoportot az út valamennyi állomására.
Pásztor Lili, Marafkó Marcell
Fotók: a KeTK archívuma
