„Mesés“ Budapest

Aki egyszer megszereti a mesemondást, sose hagyja abba – mondják a mese iránt elkötelezett pedagógusok. Múlt hét csütörtökön, március 21-én mi is belekóstoltunk ebbe. Ekkor került megrendezésre ugyanis a Népek meséi Országos Főiskolai és Egyetemi Mesemondó Verseny az Eötvös Loránd Tudományegyetem Tanító- és Óvóképző Karán.A hazai kari forduló eredményhirdetésén, amikor Petres Csizmadia Gabriella tanárnő kiválasztotta Koncz Krisztinát és engem, hogy Budapesten mi képviseljük az intézményünket, nem akartam hinni a fülemnek.

Hamar elérkezett a várva várt nap, amikor már hajnalban elindultunk úti célunk felé. A tanárnő ügyes tájékozódásának köszönhetően gyorsan az egyetemhez értünk, ahol kedves fogadtatásban volt részünk. Miután aláírtuk a jelenléti ívet, megkaptuk a névtábláinkat, elfoglaltuk a helyünket, egy rövid bemelegítéssel ráhangolódtunk a saját meséinkre – és vártuk, hogy sorra kerüljünk. A regisztrált 18 versenyzőből sajnos nem mindenki tudott eljönni, viszont a jelenlévők rendkívül tehetségesek voltak. Kriszta az elején, míg én a verseny vége felé kerültem sorra. Csupa mesésnél mesésebb előadást hallgattunk meg, a közönség hol meghatódott, hol együtt kuncogott az előadókkal. A verseny érdekessége volt, hogy a „hivatalos” zsűrin kívül még két gyerekzsűri és egy könyvtárosokból álló bíráló bizottság is értékelte a hallottakat.

A mesemondást követően a szervezők mindenkit meghívtak ebédelni, ezzel párhuzamosan pedig a zsűri meghozta döntését, majd kezdetét vette a kiértékelés. A szervezőket dicséri, hogy a versenyről senki sem távozott üres kézzel, sőt a felkészítő tanárok is jutalomban részesültek. Nagy örömmel töltött el bennünket, hogy szép eredményt értünk el mind a ketten: Krisztina 3. helyezett lett, én pedig a zsűri különdíját kaptam. Jutalmunk nemcsak elismerés, hanem sok-sok érdekes és hasznos könyv volt.

Napsütéses, gyönyörű időnk volt, így a sok élményt egy kis városnéző sétával koronáztuk meg, sőt még egy kávé is belefért az időnkbe. A hazaúton megbeszéltük, milyen érzéseket keltett bennünk ez a megmérettetés. Összességében egy nagyon szép napot tudhatunk magunk mögött. Sokat beszélgettünk és nevettünk a tanárnővel, Krisztával is jó barátságba kerültem, és a mesemondó versenyen nemcsak könyveket nyertünk, de sok élménnyel és tapasztalattal gazdagodtunk. Én nagyon élveztem, jövőre is szívesen részt vennék rajta.

Lőrincz Virág, elsőéves óvodapedagógus szakos hallgató