Helyesírás-tanítási gyorstalpaló Módszertani workshop a KeTK Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézetében

Csütörtökön, március 22-én Módszertani workshopra került sor a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Karán.

A hat órán át tartó módszertani napot Klemmné dr. Gonda Zsuzsa, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának egyetemi adjunktusa, a Szakmódszertani Központ tanára tartotta és színesítette remek gyakorlati módszerek bemutatásával. A módszertani műhely témája „A helyesírás tanítása tanulási célú szövegalkotásokkal” volt. A közönséget elsősorban a negyedéves tanító és tanár szakos hallgatók képezték, de karunk oktatói és doktoranduszai közül is néhányan rövidebb-hosszabb időre csatlakoztak a foglalkozásokhoz.

Rendkívül intenzív munka várt a résztvevőkre, a workshop vezetője egy pillanatra sem hagyta unatkozni a társaságot: kezdésként rögtön két csoportra osztott, majd mindkettőben a keresztnevünk alapján ábécésorrendbe állított bennünket. Ezt a tanárnő bemelegítő feladatnak szánta, amely során – bár még semmi sem történt igazán – máris mozogtunk, interakcióba kerültünk egymással, valamint egy felmerülő problémát is közösen oldottunk meg.

A bemelegítő rész után négytagú csapatokra osztódtunk, majd kezdetét vette az Én, a kém című mozgásos memóriafejlesztő játék. Minden csapatban ki kellett jelölni egy futót, aki összegyűjti a teremben szétszórt szókapcsolatokat, amelyeket a csapat írnokának pontosan le kellett jegyeznie egy papírra. Ennél a feladatnál a gyorsaság mellett a helyesírás is fontos szerepet töltött be a végső értékelésben. Miután minden csapat sikeresen összegyűjtötte mind a nyolc szókapcsolatot, kiderült, hogy ezek a kifejezések voltak az egész téma kulcsfogalmai, melyeket gyorsan át is futottunk, megbeszéltünk.

A kulcsfogalmak áttanulmányozása után, ugyanezekben a csapatokban maradva, egy újabb gyakorlati feladatot ismerhettünk meg, amely az Ablak módszer nevet viselte. Ennek az volt a lényege, hogy az A4-es lap közepére egy „ablakot” rajzoltunk, a lap fennmaradó részét négy részre osztottuk, majd mindegyik részre összegyűjtöttük a gondolatainkat arról, miért is fontos szerintünk a helyesírás. Miután ez megtörtént, a lap közepén lévő üres ablakba azok a pontok kerültek, melyeket mind a négyen leírtunk. Nagyon sokféle megoldás felmerült, a hivatalos ügyintézéstől az intelligencia kérdésén át az anyanyelvhez való szorosabb kötődésig, amely lehetőséget adott arra, hogy minél több oldalról szemügyre vehessük ezt a kérdést.

Az Ablak módszerre kapcsolva a tanárnő egy plüsspingvin segítségével próbált meg válaszokat kicsalni belőlünk arra a kérdésére: „Hogyan és milyen módszerekkel tanultuk a helyesírást, akár az iskolában, akár otthon?”. A felszólalók válaszai szinte mindenkiben az ismerősség érzetét keltették. Szóba került a „nehéz szavak szótára” is, melybe azok a szavak kerülnek feljegyzésre, amelyeket rendszerint helytelenül írunk, vagy amelyeket nem tudunk pontosan leírni. A tanárnő szerint nagyon hasznos segédeszköz a helyesírás gyakorlására.

A problémafeltárást követően megismerkedtünk a TTM-táblázattal (Tudom – Tudni akarom – Megtanultam), melynek segítségével bármilyen témával kapcsolatban felvázolhatjuk magunknak, hogy mit tudunk az adott témáról, mit szeretnénk megtudni róla, és mi az, amit azon az alkalmon megtanultunk róla. Miután kitöltöttük a saját TTM-táblázatunk első két pontját, újabb csoportos munkák következtek. Az elektronikus készülékek használatához QR-kódokat kaptunk, melyeket az okostelefonok segítségével beolvasva a helyesírás tanítására szolgáló feladatok tárultak elénk. Két-két csapat azonos gyakorlatot kapott: hasonló írású, de egyszerűbb szó keresése a megadottakhoz (pl.: postás-kosár); egy megadott helyesírási szabályra vonatkozó segédmondat kitalálása (pl.: ly betűvel kezdődő szavak); egy megadott helyesírási szabályra vonatkozó összefüggő szöveg írása. Frappáns megoldások születtek, a feladatok pedig igazán kreatívak és játékosak voltak.

Ezt követően vizuális helyesírási gyakorlatokkal foglalkoztunk: a halmazábrákat ismertük meg és próbáltuk hasznosítani egy gyakorlat során. 4-5 fős csoportban dolgozva a helyesírási szabályzatból kaptunk egy-egy törvényt, amelyet a halmazábrák közül egyet kiválasztva kellett egyszerűbbé, áttekinthetőbbé varázsolnunk. A kész ábrákat közösen megbeszéltük, ahogy azt is eldöntöttük, valóban ez volt-e a leghatékonyabb a megadott téma feldolgozására.

Az ebédszünet után újult erővel tértünk vissza a programra. A következő téma a fogalmazás volt, ezt jártuk körbe négyfős csoportokban. A feladat az volt, hogy úgy vitassuk meg ezt a témát, hogy egy-egy tollat vegyünk a kezünkbe, és ezek letételével vegyük át egymástól a beszélő szerepét. Mindenkinek kétszer kellett felszólalnia, valamint meg kellett adnunk a tiszteletet az éppen beszélőnek. A megvitatás után pár szóban mindenkinek elmondtuk a négyünk között lefolyt beszélgetés tartalmát.

Ezután tértünk rá az interneten történő grammatikai helytállóságok, ill. helytelenségek kérdésére. Párokban meginterjúvoltuk egymást arról a témáról, miszerint egy tanárnak mennyire kell odafigyelnie a helyesírására, ha a közösségi oldalakon oszt meg bejegyzéseket, vagy épp, amikor a chatablakban folytat kommunikációt valakivel. A vélemények egyöntetűen azt tükrözték, mind elvárjuk, hogy a tanár helyesírása a közösségi hálókon is példaértékű legyen, tehát nem elhanyagolható dolog. Majd mi is kerestünk néhány gyakori helyesírási hibát az üzeneteink közt, amelyet minden chatelésünk során elvétünk.

A digitális világba átcsöppenve használatba vettük a számítógépet és az internetet, ahol a tanárnő több érdekes, hasznos és egyben szórakoztató, online elérhető programot mutatott meg nekünk. Az első ilyen a wordart.com volt, ahol egy adott téma lezárására alkalmazható szófelhőket készíthetünk. Egyszerű a felület, sok aranyos, különböző témához köthető képalakzatokkal. A második a socrative.com volt, ahol kvízt készíthetünk és bonyolíthatunk le. Ez szintén könnyen használható felülettel rendelkezik, jól kihasználható program. A harmadik ilyen programfelület a bubbl.us, ahol pillanatok alatt gondolattérképeket gyárthatunk. Az utolsó ilyen alkalmazás a menti.com, ahol interaktív plakátot készíthetünk. Mind a négy alkalmazást hasznosnak és szórakoztatónak találom, amely elsősorban a könnyed kezelésükből fakad.

Végezetül kitöltöttük a TTM-táblázatunk utolsó oszlopát is, beírtuk, mi mindennel gazdagodva megyünk el a módszertani napról.

Véleményem szerint egy élményekkel teli, mozgalmas és mindenképp tanulságos módszertani műhely szerves részei lehettünk, amely, remélem, mindannyiunk számára értékesnek bizonyult.

Vizsgyák Ágnes, negyedéves tanító szakos hallgató

Modszertani workshop 2019 01

Modszertani workshop 2019 02

Modszertani workshop 2019 03

Modszertani workshop 2019 04

Modszertani workshop 2019 05

Elérhetőségek

Fakulta stredoeurópskych štúdií

Univerzita Konštantína Filozofa v Nitre

Dražovská cesta 4, 949 74, Nitra

tel: +421 37 6408 853

 

NOTE! This site uses cookies and similar technologies.

If you not change browser settings, you agree to it.

I understand