Helyesírás-tanítási gyorstalpaló Módszertani workshop a KeTK Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézetében

Csütörtökön, március 22-én Módszertani workshopra került sor a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Karán.

A hat órán át tartó módszertani napot Klemmné dr. Gonda Zsuzsa, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának egyetemi adjunktusa, a Szakmódszertani Központ tanára tartotta és színesítette remek gyakorlati módszerek bemutatásával. A módszertani műhely témája „A helyesírás tanítása tanulási célú szövegalkotásokkal” volt. A közönséget elsősorban a negyedéves tanító és tanár szakos hallgatók képezték, de karunk oktatói és doktoranduszai közül is néhányan rövidebb-hosszabb időre csatlakoztak a foglalkozásokhoz.

Rendkívül intenzív munka várt a résztvevőkre, a workshop vezetője egy pillanatra sem hagyta unatkozni a társaságot: kezdésként rögtön két csoportra osztott, majd mindkettőben a keresztnevünk alapján ábécésorrendbe állított bennünket. Ezt a tanárnő bemelegítő feladatnak szánta, amely során – bár még semmi sem történt igazán – máris mozogtunk, interakcióba kerültünk egymással, valamint egy felmerülő problémát is közösen oldottunk meg.

A bemelegítő rész után négytagú csapatokra osztódtunk, majd kezdetét vette az Én, a kém című mozgásos memóriafejlesztő játék. Minden csapatban ki kellett jelölni egy futót, aki összegyűjti a teremben szétszórt szókapcsolatokat, amelyeket a csapat írnokának pontosan le kellett jegyeznie egy papírra. Ennél a feladatnál a gyorsaság mellett a helyesírás is fontos szerepet töltött be a végső értékelésben. Miután minden csapat sikeresen összegyűjtötte mind a nyolc szókapcsolatot, kiderült, hogy ezek a kifejezések voltak az egész téma kulcsfogalmai, melyeket gyorsan át is futottunk, megbeszéltünk.

A kulcsfogalmak áttanulmányozása után, ugyanezekben a csapatokban maradva, egy újabb gyakorlati feladatot ismerhettünk meg, amely az Ablak módszer nevet viselte. Ennek az volt a lényege, hogy az A4-es lap közepére egy „ablakot” rajzoltunk, a lap fennmaradó részét négy részre osztottuk, majd mindegyik részre összegyűjtöttük a gondolatainkat arról, miért is fontos szerintünk a helyesírás. Miután ez megtörtént, a lap közepén lévő üres ablakba azok a pontok kerültek, melyeket mind a négyen leírtunk. Nagyon sokféle megoldás felmerült, a hivatalos ügyintézéstől az intelligencia kérdésén át az anyanyelvhez való szorosabb kötődésig, amely lehetőséget adott arra, hogy minél több oldalról szemügyre vehessük ezt a kérdést.

Az Ablak módszerre kapcsolva a tanárnő egy plüsspingvin segítségével próbált meg válaszokat kicsalni belőlünk arra a kérdésére: „Hogyan és milyen módszerekkel tanultuk a helyesírást, akár az iskolában, akár otthon?”. A felszólalók válaszai szinte mindenkiben az ismerősség érzetét keltették. Szóba került a „nehéz szavak szótára” is, melybe azok a szavak kerülnek feljegyzésre, amelyeket rendszerint helytelenül írunk, vagy amelyeket nem tudunk pontosan leírni. A tanárnő szerint nagyon hasznos segédeszköz a helyesírás gyakorlására.

A problémafeltárást követően megismerkedtünk a TTM-táblázattal (Tudom – Tudni akarom – Megtanultam), melynek segítségével bármilyen témával kapcsolatban felvázolhatjuk magunknak, hogy mit tudunk az adott témáról, mit szeretnénk megtudni róla, és mi az, amit azon az alkalmon megtanultunk róla. Miután kitöltöttük a saját TTM-táblázatunk első két pontját, újabb csoportos munkák következtek. Az elektronikus készülékek használatához QR-kódokat kaptunk, melyeket az okostelefonok segítségével beolvasva a helyesírás tanítására szolgáló feladatok tárultak elénk. Két-két csapat azonos gyakorlatot kapott: hasonló írású, de egyszerűbb szó keresése a megadottakhoz (pl.: postás-kosár); egy megadott helyesírási szabályra vonatkozó segédmondat kitalálása (pl.: ly betűvel kezdődő szavak); egy megadott helyesírási szabályra vonatkozó összefüggő szöveg írása. Frappáns megoldások születtek, a feladatok pedig igazán kreatívak és játékosak voltak.

Ezt követően vizuális helyesírási gyakorlatokkal foglalkoztunk: a halmazábrákat ismertük meg és próbáltuk hasznosítani egy gyakorlat során. 4-5 fős csoportban dolgozva a helyesírási szabályzatból kaptunk egy-egy törvényt, amelyet a halmazábrák közül egyet kiválasztva kellett egyszerűbbé, áttekinthetőbbé varázsolnunk. A kész ábrákat közösen megbeszéltük, ahogy azt is eldöntöttük, valóban ez volt-e a leghatékonyabb a megadott téma feldolgozására.

Az ebédszünet után újult erővel tértünk vissza a programra. A következő téma a fogalmazás volt, ezt jártuk körbe négyfős csoportokban. A feladat az volt, hogy úgy vitassuk meg ezt a témát, hogy egy-egy tollat vegyünk a kezünkbe, és ezek letételével vegyük át egymástól a beszélő szerepét. Mindenkinek kétszer kellett felszólalnia, valamint meg kellett adnunk a tiszteletet az éppen beszélőnek. A megvitatás után pár szóban mindenkinek elmondtuk a négyünk között lefolyt beszélgetés tartalmát.

Ezután tértünk rá az interneten történő grammatikai helytállóságok, ill. helytelenségek kérdésére. Párokban meginterjúvoltuk egymást arról a témáról, miszerint egy tanárnak mennyire kell odafigyelnie a helyesírására, ha a közösségi oldalakon oszt meg bejegyzéseket, vagy épp, amikor a chatablakban folytat kommunikációt valakivel. A vélemények egyöntetűen azt tükrözték, mind elvárjuk, hogy a tanár helyesírása a közösségi hálókon is példaértékű legyen, tehát nem elhanyagolható dolog. Majd mi is kerestünk néhány gyakori helyesírási hibát az üzeneteink közt, amelyet minden chatelésünk során elvétünk.

A digitális világba átcsöppenve használatba vettük a számítógépet és az internetet, ahol a tanárnő több érdekes, hasznos és egyben szórakoztató, online elérhető programot mutatott meg nekünk. Az első ilyen a wordart.com volt, ahol egy adott téma lezárására alkalmazható szófelhőket készíthetünk. Egyszerű a felület, sok aranyos, különböző témához köthető képalakzatokkal. A második a socrative.com volt, ahol kvízt készíthetünk és bonyolíthatunk le. Ez szintén könnyen használható felülettel rendelkezik, jól kihasználható program. A harmadik ilyen programfelület a bubbl.us, ahol pillanatok alatt gondolattérképeket gyárthatunk. Az utolsó ilyen alkalmazás a menti.com, ahol interaktív plakátot készíthetünk. Mind a négy alkalmazást hasznosnak és szórakoztatónak találom, amely elsősorban a könnyed kezelésükből fakad.

Végezetül kitöltöttük a TTM-táblázatunk utolsó oszlopát is, beírtuk, mi mindennel gazdagodva megyünk el a módszertani napról.

Véleményem szerint egy élményekkel teli, mozgalmas és mindenképp tanulságos módszertani műhely szerves részei lehettünk, amely, remélem, mindannyiunk számára értékesnek bizonyult.

Vizsgyák Ágnes, negyedéves tanító szakos hallgató