Tégy, Uram, engem áldássá!
2019. április 15-én, egy napsütéses késő délutánon vette kezdetét a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Magyar Kórusának évadzáró előadása a nyitrai református templom falai között. A rendezvényt Józsa Mónika tanárnő szorgalmazta, és kitartásának meg is lett a gyümölcse. Az ünnepi esten több vendégszereplő is fellépett, műsorszámaikkal színesítve a rendezvényt.
Az estet Csölle Stefánia, egyetemünk volt hallgatója nyitotta meg Batta György Egy mondat a szeretetről című versével, melyet a költő Illyés Gyula emlékére írt. A szavaló saját gondolataival is megtoldotta a költeményt, melyet Józsa Mónika tanárnő tolmácsolt a közönségnek.
Ezután a nyitrai református templom tiszteletes ura, Ficzere Tamás köszöntötte kedves szavaival az egybegyűlteket és a fellépőket, majd Józsa Mónika tanárnő vette át a szót, aki az egész est konferálását is vállalta.
Következő fellépőként a Közép-európai Tanulmányok Kara tanárainak és alkalmazottainak kórusa, valamint a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Magyar Kórusa lépett a hallgatóság elé. Három kórusdarabot adtak elő: Berkesi Sándor: Tégy, Uram, engem áldássá, Tillai Aurél – Pécseli Király Imre: Dicsőült helyeken és Tóth Péter – Dsida Jenő: Lángok című művét. A második mű felcsendülésénél az előadókhoz csatlakozott Fehér Eszter, aki zongorán kísért, valamint Híves Mária is, aki a szopránszólót énekelte.
A harmadik dal után az est legfiatalabb fellépője, Ficzere Boróka énekelt el egy zsoltárt és három dicséretet a református énekeskönyvből.
Itt érkezett el az est könnyedebb és mulatságosabb része, ahol a kórusmuzsikát népmesei előadások tűzdelték meg. Első mesemondónk Koncz Krisztina, elsőéves óvodapedagógus szakos hallgató volt, aki A szegény ember aranya című népmesét mondta el. Ezt követte a diákok kórusa előadásában Bárdos Lajos: Kossuth Lajos huszártánca. Következő fellépőnk Lőrincz Virág, elsőéves óvodapedagógus szakos hallgató volt, aki Az együgyű házaspár című népmesét adta elő. A tréfás történetet újra a diákok kórusa követette, akik Ligeti György megzenésítésével Weöres Sándor Pletykázó asszonyok című versét énekelték-dramatizálták el, a kánont ugyanis nonverbális eszközjátékkal is fűszerezték a látvány kedvéért. Az est harmadik – és egyben utolsó – meséjét, a Furfangos paraszt című szlovák népmesét Vizsgyák Ágnes mondta el, amit ismét kórusmuzsika követett. Ezúttal a tanári kórus adott elő egy játékosabb darabot, Baldassare Donato: Chi la gagliarda-ját.
Az oldottabb hangulatú rész után visszatértünk a komolyabb művekhez. Következő fellépőnk Baráz Ádám zeneszerző-előadó volt, aki saját szerzeményét, a 66 ütem relációt mutatta be. A zongoramű felcsendülését megelőzve az alkotó elmesélte a mű keletkezésének körülményeit és kiváltó okát is. A komolyzenei előadást Johann Sebastian Bach Máté passiójának egy részlete követte, melyet Híves Mária szólaltatott meg német nyelven, Baráz Ádám orgonakíséretében.
Az estet a két kórus közös előadása zárta. Gárdonyi Zoltán: Tartsd meg hazánkat, Isten című műve után az Ároni áldás következett, amibe a karnagy a közönséget is bevonta. John Rutter: The Lord bless you and keep you című darabjával zárult a műsor, zongorán kísért Fehér Eszter.
Az est a tiszteletes úr köszönetnyilvánításával, és himnuszunk közös eléneklésével zárult. Mindannyian kellemes muzsika- és meseélménnyel tértünk haza.
Vizsgyák Ágnes, negyedéves tanító szakos hallgató
