HTDK – TDK Határok nélkül - FiFöMa
Az OTDK-k 60 éves történetében idén először fordult elő, hogy egy szekciót Magyarország határain kívül rendeztek: a Fizika, Földtudományok és Matematika (becenevén FiFöMa) szekció résztvevői idén, április 15-én Kolozsvárra utaztak, hogy részt vegyenek az Országos Tudományos Diákköri Konferencián (OTDK), Magyarország legnagyobb tudományos rendezvényén. A kongresszus hat évtizedes múltra tekint vissza, és az idén szervezték meg először az ország határain túl, Kolozsváron a Fizika,Földtudományok, Matematika
szekciót, amelynek szakmai szervezője a Babeş-Bolyai Tudományegyetem, szakmai társszervezője a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, valamint a Kolozsvári Magyar Diákszövetség. A konferencia kolozsvári szekciójára 350 diák jelentkezett, mintegy 337 dolgozattal, amelyet 150 tagú szakmai zsűri bírált el. Az esemény célja az volt, hogy a tehetséges hallgatók bemutassák munkájukat, hogy megerősödjön a tanár─diák kapcsolat, továbbá, hogy a diáktudományos tevékenység elismert legyen. A helyszín kiválasztása azért is érdekes, mert éppen 2015-ben Kolozsvár Európa Ifjúsági Fővárosa is, Erdély legnagyobb városában az ifjúság próbálja bevonni a helyi lakosságot az ifjúsági projektekbe, eseményekbe, és az európai népszerűsítésbe beletartoznak a találkozók és konferenciák is.
A rendezvény egyszerre volt szakmai konferencia és találkozó is. A megnyitón a helyi Visszhang kórus lépett fel Molnár Botond vezényletével, aki a Kárpát-medencei résztvevőkből a három nap alatt még alkalmi vegyeskart is összehozott, és négy művet tanított be a záróünnepségre. A kulturális program szervezésébe bekapcsolódtak a Kárpát-medence diákjai, doktoranduszai, mert bőséges volt a program: csillagvizsgáló látogatása, éjszakai városnézés, táncház, beerpong, kocsmakvíz és játékos éjjeli kosármaraton. De gyalogtúrára is mehettek az éppen kirándulni vágyók, akiknek éppen nem volt szakmai zsűrizése, vagy megbeszélése, vagy előadása, valamint voltak szervezett múzeumi látogatások, városnézések, toronylátogatás, Rétegtani és Őslénytani Múzeum, botanikus kert, filmvetítés, a tordai sóbánya megtekintése.
A plenáris előadások szakmailag nagyon értékesek voltak valamennyi résztvevő számára. Dr. Kroó Norbert elmondta, hogy elfogult a TDK rendezvényeivel kapcsolatban, ugyanis ő volt az 1957-es esztendő TDK díjnyertese, ami annál is inkább érdekes, mert ez a momentum indította el őt szakmai útjára. Fényes új világról beszélt tele optimizmussal. Ma nem is tanárként működik, hiszen kutató professzor emeritus a MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontjában. Új értelmezésekre és összefüggésekre mutatott rá, milyen mérettől függ a szín, a fénytranzisztorról, az SPO lézerről. Ez annál is érdekesebb, mert a mi nyitrai egyetemünkön is találkoztam olyan diplomamunkával, amelyik a kristályok színe és fényessége szerinti megkülönböztetést kutatja, és lám, a kristályfénynek, színnek újszerűen így magyarázható el a titka. A másik plenáris előadás témája a kétdimenziós anyagok kérdése volt, amelyet Dr. Tapasztó Levente, az MTA Energiatudományi Kutatóközpontjának kolozsvári származású kutatója adott elő. Beszámolt arról, hogy az ún. „Lendület“ csoport néhány atomréteg vastag, 2D nanoelektronikai jelentőségű szénatomokat tud leválasztani egy atomrétegnyi pontossággal (2D leválasztás), s arról is, hogy ez az anyag a síkbelisége miatt hogyan tér el tulajdonságaival a 3D anyagtól. A grafén nanoszalagról hosszan értekezett, hiszen az eddigi mutatók alapján a világ legvékonyabb membránját lehetne vele megalkotni. A konferencia során még volt sok érdekes előadás, pl. a kozmológiáról, az ősrobbanásról és teremtésről, az Erdélyi-medence ásványi kincseiről, valamint volt Fénykép és Térképtár kiállítás is. A matematikusoknak egy matematikus mondta el, mit csinál egy matematikus a bankban, illetve egy másik előadáson meghallgathattuk, hogy hol van a klasszikus logika határa, és hol kezdődik a valószínűségi logika.
De zsűritagként főleg a hallgatókról, a munkákról szeretnék beszámolni, hiszen a diákok szakmai eredményeiket mutatták be. Az elért eredményeket „élesben“ tesztelhették, megmérettették. Olyan ez, amikor a mester kineveli, szakmailag útbaigazítja, de miután az szakmailag megerősödik a saját útjára engedi a tanítványát. Valaki úgy is fogalmazott, hogy gyakorlatilag ez lehetne egy ún. magyar tudományos állampolgárság is.... Az alábbi grafikonok árulkodnak, hogy a 60 éves TDK (amelynek régi vezetője Weiszburg Tamás) kinőtte a saját kereteit és terjeszkedik. Az ő ötlete alapján jött létre a TDK határok nélkül, ennek a megálmodója és egyik megvalósítója is. A mellékelt ábrából kitűnik, hogy sok dolgozat érkezett, sok munkát szerettek volna bemutatni, és így lehetővé tették a határon túlról érkező tehetséges fiatalok részvételét is.
