Benyovszky Móric, a visegrádi hős

Gróf Benyovszky Móric (1741? 46? – 1786) a közép-európai régió jellegzetes kulturális ikonjának számít, miközben népszerűsége messze túlterjed ennek határain. Utazásainak, kereskedelmi és politikai aktivitásainak köszönhetően Franciaországban, Amerikában, Oroszországban és Japánban egyaránt ismerik, miközben három nemzet, három irodalom is a sajátjának tekinti őt – a magyar, a szlovák és a lengyel.

A róla folyó diskurzust éppen ezért nagymértékben a kisajátítás retorikája jellemzi, mely szorosan kötődik a nemzeti identitás és a politikum kérdésköréhez, miközben az alakját övező attitűdök skálája a kultikus viszonyulástól a tényszerű megközelítésen át a gúnyosan deheroizáló tendenciákig ível.

2016. szeptember 26-án halálának 230. évfordulója tiszteletére rendeztek emléküléssel egybekötött nemzetközi konferenciát Budapesten, az Országos Széchenyi Könyvtár nagytermében, melyen a diplomácia és a tudomány képviselőin kívül a kiterjedt Benyovszky-família több tagja is részt vett. A rendezvénnyel egy időben egy róla szóló kiállítás is nyílt a helyszínen, este pedig egy részlet került bemutatásra a Benyovszky című musicalből a Pesti Vigadóban.  

A visegrádi országok jelenlevő nagyköveteinek nevében Roman Kowalski, a Lengyel Köztársaság nagykövete mondott köszöntő beszédet, melyben jellegzetes „visegrádi hős”-ként aposztrofálta Benyovszky Móricot, aki összekötő kapocs lehet a négy ország között. Hiszen, miként kifejtette, személyéről és életéről nem alkothatunk hiteles képet magunknak, ha kizárólag az egyik nemzet szemszögéből tekintünk rá. Lengyelként szlovák és magyar, szlovák hősként magyar és lengyel, magyar világutazóként pedig szlovák és lengyel hátterét is figyelembe kell venni. Jól kifejezte ez a gondolat a tudományos megközelítések szellemiségét is. Randrianasolo Lalarison Richard, Madagaszkár magyarországi tb. konzulja azt tette ehhez hozzá, hogy az árnyaltabb és szélesebb körű megismertetés érdekében szükség volna arra, hogy (a madagaszkári példához hasonlóan) kalandos élettörténetéről mind a három vagy négy érintett ország történelem-tankönyveiben olvashassunk.

A Benyovszky-kutatás legújabb eredményeit és elvégzendő feladatait Voigt Vilmos, a Benyovszky Emlékév tudományos elnöke foglalta össze, hangsúlyozva egy Benyovszky-bibliográfia elkészítésének, az emlékiratok és a napló világkép-elemzésének szükségességét. Az előadások többsége a történelmi alakkal foglalkozott, viszontagságos életútja némely állomásának szentelve figyelmet. Szó esett az Atlanti-óceánt átszelő Benyovszky elsőbbségéről (Hóvári János), amerikai útjainak kérdőjeleiről (Szádeczky-Kardoss Irma), madagaszkári tolmácsának szerepéről, illetve a legendák valóságot felülíró makacs továbbéléséről (Lugosi Győző), Benyovszky Emmánuelről, Móric öccséről (Gregor Papuček), valamint Mária Terézia grófi rangot adományozó oklevélének történeti érdekességeiről (Csáky Imre).

Benyovszky Móric irodalmi utótörténetével két felkért előadó foglalkozott. Petneki Áron, a Magyar-Lengyel Történész Vegyesbizottság elnöke Benyovszky lengyel kulturális emlékezetben elfoglalt helyéről beszélt, amit nagyrészt a róla szóló irodalmi művek formáltak. Benyovszky Krisztián, a Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézet oktatója Benyovszky Móric irodalomban és a társművészetekben tovább élő alakja népszerűségének okaira kérdezett rá. A verbói grófnak és tényszerűséget fikcióval vegyítő emlékiratainak hatástörténeti jelentőségét jelzi, hogy szereplőként számos irodalmi alkotásban, elsősorban regényekben és elbeszélésekben tűnik fel, de készült már róla opera, tragédia, filmsorozat, musical, táncjáték, képregény és mese is. Az előadás rámutatott arra, hogy Benyovszky Móric kétféle értelemben is népszerű hősnek tekinthető. Egyrészt a számos irodalmi és társművészeti feldolgozásnak köszönhető közismertség értelmében, másrészt a populáris kultúrára kifejtett hatását tekintve is: a ponyvaregények és képregények Benyovszkyja a popkultúra karizmatikus szuperhőseinek nem egy jellegadó karakterjegyében osztozik. Sokarcú és integráló figura tehát, aki nemcsak nyelveket, nemzeti irodalmakat, hanem a magas, klasszikus irodalom és a populáris zsánerirodalom szövegtartományait is közelítette egymáshoz.

BK

2016 09 26 Benyovszky konf

Elérhetőségek

Fakulta stredoeurópskych štúdií

Univerzita Konštantína Filozofa v Nitre

Dražovská cesta 4, 949 74, Nitra

tel: +421 37 6408 853

 

NOTE! This site uses cookies and similar technologies.

If you not change browser settings, you agree to it.

I understand