Egy állati este, avagy író-olvasó találkozó Németh Zoltánnal

Egy hideg kora este Nyitrán. A Černá Hora legtávolabbi zugában készülődés zajlik. Élénk beszélgetés, baráti üdvözlések, egy-egy felszabadult nevetés. A helyiség lassan kezd megtelni. Az újonnan érkezők lecsapnak minden egyes szabad székre. 7 órához közeledve megérkezik az est díszvendége is, és helyet foglal a legtávolabbi asztalnál a beszélgetés vezetőjével, N. Tóth Anikóval.

Az összejövetel résztvevői közelebb húzódnak a központi asztalhoz, hogy a kis bárban szóló zene ellenére is mindent halljanak majd a beszélgetésből. Pár perc várakozás után, hogy a később érkezők se maradjanak le semmiről, 7 óra 10 perc körül megkezdődik Németh Zoltán kötetbemutatója. A József Attila-díjas, kétszeres Madách-díjas költő, irodalomtörténész, egyetemi oktató Németh Zoltán legújabb kötete, amely a Kalligram Kiadó gondozásában jelent meg, az Állati férj címet kapta. A kötet többértelmű címe már önmagában is felkelti az olvasók figyelmét. Belelapozva olyan állatokkal találkozhatunk, mint a kékbálna, a vakondpatkány, a barnamedve, a gólya, a mexikói kardfarkú hal vagy a bacilus, melyek mindegyikével humorral és kalandos élményekkel fűszerezett szerelmi viszonyt alakít ki az állati férj.

A beszélgetés felolvasással indul. A halakról szóló írást a költő előadásában mindenki csendes figyelemmel kíséri. Mosolygós arcok, nevetés, taps. A kötetből bizony nem hiányzik a humor, amely megragadja a fiatal egyetemisták figyelmét is. A sikertelen szerelem történetét, melyben a szakítás után a szenvedő fél még pasizni is segít a kis halacskának, mindenki megmosolyogja. Mivel Németh Zoltánnak nem ez az első állatokkal kapcsolatos kötete, a beszélgetés vezetője, N. Tóth Anikó arról kérdezi, honnan jött az állatszeretete és állatokkal kapcsolatos ötletei. Ezúton megtudjuk, hogy a tanár úr családja is nagy állatkedvelő, valamint azt is, hogy több olyan költő van, akinek művei alapot szolgáltattak az állati ötletekhez. A kötet egyik ihletője pl. a brit koszorús költő, Carol Ann Duffy egy magyarul is megjelent kötete, A világ felesége, melyben a költő a történelem és irodalom olyan nagy alakjainak feleségét alkotja meg, mint például Darwin, Freud vagy Quasimodo. Az egyik ilyen vers, amely nagyban hozzájárult az Állati férj megalkotásához, a Farkas és Piroska, amely teljesen más szemszögből közelíti meg az általunk ismert történetet. Az Állati férj versei 8 sarkú, prizmaszerű szöveg eszményét próbálták követni, melyben többféle réteg fellelhető. Megtalálható benne többek között a realitás, az abszurditás, a humor, az érzelem és a perverzió is. A kötetben megjelenik az ember és az állat kapcsolata, egyfajta bestialitás, amely természetesen csak egy nyelvtágításra szolgáló fikció. Egy ilyen fiktív kapcsolat jelentősen kibővíti a képzelet lehetőségeinek határait. A kötetben nagy szerepe van a vágynak, melynek tárgya minden esetben egy-egy állat, mint például a bálna vagy a gólya. A szövegek sok biológiai adatot is tartalmaznak az egyes állatokról.

A kötet gazdag nyelvi világgal rendelkezik. Leíró részeket, valamint narratívákat is tartalmaz. A kötetbeli világ egyik legkülönösebb teremtménye a vakondpatkány, melyet a költő patkányfóbiája ellenére is szívesen tanulmányozott. A furcsa állatról szóló vers görbe tükröt mutat a társadalmunknak. A versek másik ihletője Desmond Morris, aki csupasz majomnak nevezi az embert. Írásaiban az embert egy olyan lénynek írja le, amelyik kilóg az állatok közül. Ennek hatására az Állati férj verseinek célja visszakutatni a nyelv segítségével, hogy hol vált ketté az emberi és állati lét. Célja, hogy megtaláljuk magunkban az elveszett állati ösztönöket. Ugyanakkor Rájátszik a férfi-női kapcsolatra is. A szerző elvezette a hallgatóságot a versek forrásvidékére. A gólyás versek alapkérdése például az volt, hogy milyen lehet az élet egy gólyafészekben. Németh Zoltánt, elmondása alapján, már régóta foglalkoztatta ez a téma. Magyarázata alapján a gólyás vers megalkotásához kellett egy „zakkant” beszélő, aki képes bármit megtenni azért, hogy gólyaszerelmével tarthasson, amikor az messzire repül. Olyan soványra éhezteti magát, hogy a gólya elbírja, és magával vigye. Ehhez ötletként szolgált például az Éhség című film vagy a történelemből ismert oszlopos szentek. A következő felolvasott szöveg az eltűnt medvemenyasszonyról szólt, amely abszurditásával és a férj csalódáson való könnyed továbblépésével igazán megnevettetett minden jelenlévőt.

Németh Zoltán ezután mesélt az Arany Opus-díjról, melynek megalkotásában ő is nagyban részt vett. Elmesélte, hogyan működik a díj elbírálása, és milyen elvet követett, miközben megírta díjnyertes írását. Később teret kaptak a jelenlévők is, feltett kérdéseik mindegyike a kötetben lévő versek megírásának folyamatára összpontosult. Meddig tartott? Kimaradt-e valami? Honnan jött az est legérdekesebb témájának, a vakondpatkánynak az ötlete? A beszélgetést egy frappáns hallgatói megjegyzés zárta, miszerint a kötet elolvasása után már sohasem fogunk ugyanazzal a szemmel nézni házi kedvenceinkre. A beszélgetés végén a tanár urat megrohamozták a dedikációra vágyó hallgatók. Fél órán belül mind egy szálig elfogytak a kötetek. Egy volt egyetemi hallgató a következő szavakkal értékelte az estét: „Diákként már ismertem Németh Zoltán tanár urat, olvasóként viszont ez az első találkozóm vele. Nagyon felkeltette az érdeklődésemet, úgyhogy mindenképpen nagy örömmel veszem a kezembe a könyvét.”

 

Bc. Abelovsky Tímea, 1. Mbak15m

Elérhetőségek

Fakulta stredoeurópskych štúdií

Univerzita Konštantína Filozofa v Nitre

Dražovská cesta 4, 949 74, Nitra

tel: +421 37 6408 853

 

NOTE! This site uses cookies and similar technologies.

If you not change browser settings, you agree to it.

I understand