Arany balladáitól zengett a nyitrai református templom

A Komáromi Jókai Színház színművésze betegen is elkápráztatta előadásával a közönséget a nyitrai református templomban. 2017. október 4-én, este 7 órakor Nyitrára látogattak a Komáromi Jókai Színház előadóművészei Tetemre hívás című előadásukkal.

22292153 1519632624741668 1364321906 o

A rendezvény a Juhász Gyula Ifjúsági Klub, a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Kara, a Pozsonyi Magyar Intézet és a Nyitrai Református Gyülekezet szervezésében valósult meg.

A kamaraest Arany János születésének 200. évfordulója alkalmából került megrendezésre. Dr. Bárczi Zsófia dékán asszony üdvözlő szavakkal nyitotta meg az estet, és megköszönte, hogy a nyitrai református templom befogadta a rendezvényt. Ezt követően megszólaltak a hangfalak, és felvételről felcsengett a Kozmopolita költészet című vers Arany Jánostól. Majd a dobok megszólalására és lovak futására felfigyelve a hallgatóság a Walesi bárdok című balladát hallhatta – már élőben. A ballada után Tóth Tibor színművész elmondta, hogy kicsit betegeskedve, de annál nagyobb odaadással jöttek el hozzánk, hogy közelebb repítsenek bennünket Arany János személyiségéhez és az ő költészetéhez. 1847 fontos év Arany életében, ugyanis ekkor születnek első balladái, és ennek fényében a színművész úr előadta a Szőke Panni című balladát, melynek ritmusos zenéje majdhogynem táncra perdítette a jelenlévőket. Ezt követően a skót néphagyományokat megelevenítve, kecskeduda kíséretével Arany János Robert Burns-fordításainak verseiből hallhattunk egyet.
A következőkben felzendülő ismertebb balladára mintha feléledt volna a közönség, és ritmusos fejmozgatással érzékeltették, hogy ezt a balladát ismerik, ez az V. László.  Majd felolvasást hallhattunk Arany az akadémiának írt lemondó leveléből, illetve az Őszikék ciklusból hangzott el a Vásárban című lírai mű.
A közönség soraiban egyébként a sok diák mellett jelen voltak a református gyülekezet tagjai, tanárok, városiak és más érdeklődők.
Arany Jánost „a ballada Shakespeare-jének” is nevezik, ugyanis eltanulta a magyar népballada szerkezetének titkait, s újjá, művészibbé szülte azt, akárcsak Shakespeare a drámát. Hallhattuk még Arany Árva fiú című balladáját megzenésítve, illetve a Tengeri hántás című balladát, ezt viszont zenei kíséret nélkül. A templom hűvös környezete, a fehér falak, az egyszerű fapadok és a nagy ablakokon túli sötétség tökéletes környezeti feltételnek bizonyult a zenei kísérettel elhangzó Tetemre hívás című ballada misztikus hangulatához. A Néma bú és a Kortársam R. A. halálán című balladákat követve már 1877-nél járunk, amikor is Arany betegen, megtörten tengeti napjait. Amikor az Epilógus megrendítő sorai lassú zenei aláfestéssel elhangzottak, mindenki úgy érezte, hogy Arany János nem a 19. század nagy klasszikusa, hanem egy velünk élő mai költő, akinek érvényes üzenete van a 21. század számára is.
Miképp Arany János Epilógusa is végszót jelent, úgy az ott lévők számára is a kamaraest záró darabját képezte. A hallgató közönség hangos, hosszú tapssal köszönte meg az Arany János esten bemutatkozó Madarász Andrásnak, Kováts Marcellnek, Farnbauer Péternek és Tóth Tibornak a lenyűgöző előadást. Zárásként Dr. Bárczi Zsófia dékán asszony is külön megköszönte az előadóknak a szereplést. A kamaraesten résztvevők a gitárnak, furulyának, doboknak és más hangszereknek, illetve a szereplőknek köszönhetően biztosan közelebb érezhetik magukhoz Arany Jánost és az ő balladai, lírai világát. Mindenki maradandó művészi élménnyel gazdagodott.

Döme Kinga, MBAK16m

22290791 1519632578075006 1975404731 o

 

22290681 1519632674741663 1234262082 o

Elérhetőségek

Fakulta stredoeurópskych štúdií

Univerzita Konštantína Filozofa v Nitre

Dražovská cesta 4, 949 74, Nitra

tel: +421 37 6408 853

 

NOTE! This site uses cookies and similar technologies.

If you not change browser settings, you agree to it.

I understand