„Aranyba borult” a VII. alkalommal megrendezett Legere Irodalmi Verseny I. fordulója
A 78 versenyző középiskolás diák már a korai órákban megérkezett a helyszínre; izgatott tekintetek töltötték meg a KeTK auláját. A háromfős csapatok a regisztrációt követően, felkészítő tanárjaikkal karöltve bevonultak a kar egyik legnagyobb előadótermébe, majd elfoglalták a nevükkel felcímkézett helyeket, és türelmetlenül várták, hogy megmérettethessék tudásukat. A megnyitón N. Tóth Anikó tanárnő üdvözölte a résztvevőket, köszöntötte a visszatérő csapatokat, majd örömét fejezte ki az újak felé, és mindenkinek „arany hangulatot” kívánt. Ezután Benyovszky Krisztián intézetvezető úr vette át a szót. Elmondása szerint Arany János az eddigi „legöregebb” alkotó, akivel a Legere valaha is foglalkozott – ám időbeli távolsága ellenére mégis képes máig megszólítani a fiatalokat is. Az első fordulón ezt a Toldi szerelmén keresztül „tette meg” a költő.
A megnyitót követően a diákok már tűkön ülve várták, hogy megkapják feladatlapjaikat, és megkezdhessék a munkát. Amint erre sor került, szinte néma csend ült a teremre, csak a felügyelők cipőinek kopogása és a versenyzők susogása hallatszott. Némely diák arcán az eltökéltség, némely diákén pedig a meglepettség jelei rajzolódtak ki, ám mindenki szorgalmasan dolgozott a feladatok megoldásán.
A felkészítő tanárok sem unatkoztak, míg diákjaik a tesztlap kitöltésével küzdöttek. Ők Benyovszky intézetvezető úr előadását látogatták meg, mely a Populáris, irodalom, óra címet viselte. Az előadás fő témája a fiatalok kultúrája felé való nyitás volt, vagyis arra kereste a választ, egy tanár hogyan érheti el, hogy a nagy klasszikusokat megszerettesse diákjaival. Először a képregényt mint irodalomdidaktikai módszert említette meg, pontosabban a klasszikus művek képregény-változataira hívta fel a figyelmet. Példaként Dante Isteni színjátékának első részét, az Inferno képregény-adaptációját emelte ki. Igaz, ez egy rövidített, egyszerűsített, kissé átírt mása az eredeti műnek, ám ezáltal fogyaszthatóbb is a fiatalság számára. Ezután a Manga Shakespeare sorozatról beszélt, amiben megtalálhatjuk a Hamlet vagy a Rómeó és Júlia modern korba helyezett, manga stílusban megrajzolt változatát. Kiemelte, hogy bármennyire érdekesek is ezek a könnyed átiratok, az eredeti művek nem helyettesíthetőek velük. Szó esett Arany Toldijának minimalista stílusú képregény-változatáról, illetve egy 1970-ben kiadott francia Toldi képregényről is. A legérdekesebb azonban a Nyugat+Zombik készülő magyar képregény bemutatása volt, ami a nyugatos nemzedék szerzőit mutatja be meghökkentő környezetben. Előadását a képmutogató vásári szórakoztató műfaj bemutatásával, illetve Arany János: A kép-mutogató versével zárta. Az élvezetes hatvan percet végig szórakoztató hangulat és figyelem övezte.
A tesztírást és az előadást egy rövid szünet követte, amikor a felkészítő tanárok és a csapatok feszülten vitatták meg a kérdéseket, illetve a kérdésekre írt válaszaikat. A rövid szusszanást követően ismét visszatért mindenki a teszt írásának helyszínére, ahol Bárczi Zsófia dékánasszony tartott előadást Arany János balladái címmel. A hatvan perces előadás az Arany-balladák előzményeinek bemutatásával kezdődött, ahol szó esett az európai parasztballadákról, valamint az északi balladákról. Ezután a költő balladai életművének három korszakáról beszélt a dékán asszony. Elmondása szerint az első korszakban íródott művekben egyértelműen az alföldi balladák hatása figyelhető meg, emellett a német műballada jellegzetességei és Petőfi hatása is megjelenik bennük. Ezeket a műveket a tömörség, a párbeszédesség és a tragikus atmoszféra jellemzi. A második korszakban íródott balladák már Arany magánéleti, emberi válságát tükrözik, aminek a vesztett szabadságharc az oka. A harmadik, legrövidebb korszak csupán nyolc balladát eredményezett, melyek többnyire komorak, ridegek. Bárczi dékán asszony az előadását a kor női műveltségének szerepével folytatta. Felhívta a figyelmet arra, hogy Kisfaludy, Petőfi és Tompa is foglalkozott már ezzel a témával, azonban Arany volt az, aki a leginkább érintett. Arany művei a nőket pozitív hősök szerepében tüntetik fel. A költő szerint az ideális nő hűséges a családjához, a férjéhez és a hazához. Az előadás a Rozgonyiné című ballada bemutatásával zárult, ami a dékán asszony szerint „olyan ballada, ami nem is ballada”, hanem románc. Az előadásba néha a hallgatóság is csatlakozott egy-egy kérdéssel, hisz tudták, hogy a második forduló néhány válasza az előadás tartalmában rejlik majd.
A nap végső állomása a teszt feladatkulcsának ismertetése volt, mely Petres Csizmadia Gabriella tanárnő tolmácsolásában zajlott. A csapatok ezzel párhuzamosan megvitatták válaszaikat, néhány arcra a csüggedtség ült ki, azonban voltak nagyon boldog versenyzők is. Miután mind a kilenc feladat megoldása elhangzott, N. Tóth Anikó tanárnő zárta a Legere első fordulóját. A részvétel megköszönése mellett jó utat kívánt a csapatoknak.
A Legere Irodalmi Verseny következő fordulójára november 16-án kerül sor, ahol újult erővel mérettethetik meg tudásukat a résztvevő csapatok.
Benes József
