Így közelítettük meg multidiszciplinárisan Erdély nyelvi tájképét

A nyári időszak beköszöntével, amely forró nappalokat és frissítő italokat hoz magával, a hallgatók számára az egyetemi élet dinamikája továbbra is zavartalanul folyik. Az egyetemeken folyamatosan új programok és tevékenységek követik egymást, így ennek keretében a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Kara és a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara 8-8 hallgatója, valamint az utóbbi egyetem 2 oktatója is részt vett egy nemzetközi Erasmus+ program (Blended Intensive Program) keretein belül megrendezett nyelvészeti kutatótáborban, amely 2024. július 15-19. között zajlott. A programokban gazdag tábor "A nyelvi tájkép multidiszciplináris megközelítése" címet kapta, melynek a romániai Sapientia EMTE Csíkszeredai Kara adott otthont. Külön köszönet illeti a kar helyi humán szakos hallgatóit, akik önkéntes munkájukkal hozzájárultak a program sikeréhez, támogatva ezzel a résztvevő diákok és oktatók munkáját egyaránt.

A fizikai találkozót megelőzően 3 virtuális összejövetelen vettek részt a hallgatók. Az első alkalommal dr. Petteri Laihonen, nyelvészkutató, bevezető előadását hallgatták meg a nyelvi tájkép kutatásának témájában, majd a második találkozón Dr. Dégi Zsuzsanna, a program szervezője, részletes tájékoztatást nyújtott a hallgatók számára a rájuk váró feladatokról, illetve a program terepmunkára vonatkozó követelményeiről.

A program jelenléti formájára július 15-19. között került sor. Az első nap helyszíne Csíkszereda volt, ahol a délelőtti órákban dr. Pap Levente dékánhelyettes úr szívélyesen üdvözölte a résztvevőket, majd dr. Biró Enikő és dr. Dégi Zsuzsanna előadásával folytatódott a program, melyben a nyelvi tájkép koncepcióját, s annak szűkebb és tágabb értelmezési lehetőségeit, valamint a szakirodalomban található kutatási és elemzési módszereket mutatták be. Ezen kívül a helyi hallgatók, Sorbán Katalin és Sós Henrietta, valamint karunk hallgatója, Szűcs Natália is bemutatta saját kutatási tapasztalatait, illetve eredményeit, hiszen mindhárom diák szakdolgozata a nyelvi tájkép különböző aspektusaira irányult. Az önkéntes bemutatók nagylelkű szellemisége színesítette a program előadásait. Ezt követően, a délutáni órákban a csoport dr. Tomonicska Ingrid vezetésével felfedezte Csíkszereda kulturális és történelmi nevezetességeit, majd a Csíksomlyói kegytemplomhoz és a nyeregbe látogattak el, ahol a megfigyelésen kívül lehetőség nyílt a csoporttagok számára, hogy közelebbről is megismerjék egymást, megalapozva ezzel a további jó hangulatot és együttműködést a program hátralévő napjaira.

A második napon a csoport Korondra, Parajdra és Szovátára látogatott. Külön érdekességként szolgált a hallgatóknak a Romániában élő magyar kisebbség és a szlovákiai magyar kisebbség nyelvhasználatának összevetése, különösen a turisztikai szempontból jelentős helyszíneken. A terepmunka által a résztvevők megcsodálhatták a hely nevezetességeit, amelynek köszönhetően nemcsak hasznos tudással, hanem élményekkel is gazdagodhattak.

A következő nap első helyszínén, Csikszentdomokoson a csoport egy teljes egészében magyar tannyelvű általános iskolát vizsgált. Beszélgetések és előadások során felidézték a rendszerváltás előtti időket, amikor a magyar nyelv és kultúra elnyomása mindennapos volt. Ezek az emlékek rávilágítottak a hagyományőrzés fontosságára, melyek kulcsszerepet játszanak a helyi közösség életében.

Az iskolai nyelvi tájkép vizsgálatát az iskola névadója, Márton Áron emlékére létrehozott múzeum megtekintése követte. A múzeum Márton Áron életét és munkásságát mutatta be a résztvevőknek, valamint a helyi történelem fontos eseményeit, erősítve a közösség identitását és kulturális örökségét. A délután Erdély természeti szépségeit csodálva telt, hiszen a hallgatók Egyes-kő túraútvonalán haladva a leginkább az útvonalon található feliratok többnyelvűségét vizsgálta, miközben szemetgyönyörködtető látványban volt részük.

A program negyedik napjának helyszínéül Brassó szolgált. A város nevezetességeinek megtekintése közben a nyelvi tájképet figyelve jól kiolvasható volt a város eltűnő magyarsága és az idelátogató turisták nyelvi összetétele is.

Lezárásként az utolsó napon a résztvevők kisebb csapatokra osztódva mutatták be egyhetes kutatásukat. A résztvevők nagy érdeklődéssel hallgatták társaik előadásait, érdekes volt számukra, hogy ugyanazt látva is, mennyire különböző munkák születhettek meg.

A program – mindamellett, hogy rámutatott a nyelvi tájkép kutatásának színességére és szükségszerűségére, kiváló lehetőséget kínált arra is, hogy kisebbségi- és többségi helyzetben élők perspektívájából is szemlélhetővé váljon az adott kutatási terület. Ennek köszönhetően a résztvevők átfogó képet kaphattak a nyelvi tájkép különböző aspektusairól és a nyelvhasználat dinamikájáról és az ehhez kapcsolódó attitűdökről is. Ezen új nézőpontok megismerése nemcsak a kutatás tekintetében, de a mindennapi életben is szélesítette látókörüket és fejlesztette kognitív képességeiket. A szakmai fejlődést a hallgatók közösségi élményként élhették meg, amelyet mind a résztvevők, mind pedig a szervezők felől tanúsított nyitottság, lelkesedés és tenni akarás eredményezett.

Az Erasmus+ BIP nyújtotta lehetőségek hozzájárultak, hogy a résztvevők egyetemi évei valóban feledhetetlen élményekkel, barátságokkal és nem utolsó sorban tudással gazdagodjanak. A Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem hallgatói hálával és szeretettel gondolnak vissza az Erdélyben eltöltött egy hétre.

Erdely nyelvi tajkepe 01