Gyerkőckönyvlapozó Nyitrán

2025-november 19-én került megrendezésre a Bázis Egyesület Irodalmi beszélgetések és felolvasások IV. sorozata a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Karán. A Gyerkőckönyvlapozó címet viselő irodalmi esemény vendégei N. Tóth Anikó író, irodalomtörténész és Bőd Titanilla sportújságíró, mesekönyvíró voltak. A beszélgetést Kovács Patrícia doktorandusz vezette.

A rendezvény közelebb hozta a hallgatókhoz a gyermekirodalom sokszínű világát. A szerzők meséltek arról, hogyan születnek karaktereik, milyen élmények formálják történeteik hangulatát, valamint miként választanak neveket szereplőiknek. Szó esett többek között Isztambul varázsáról, Pozsonyról mint “muzsikáló” városról, macskás kalandokról és az alkotói folyamat apró titkairól is.

A hallgatóság a beszélgetés során megismerhette Bőd Titanilla Kirmizi és Karmazi, a két kadiköyi kandúr című könyve megírásának hátterét. Kiderült, hogy a könyvet az írónő részben saját örömére írta. A koronavírus-járvány időszakában az utazások hiánya miatt elkeseredett, és ekkor született az ötlet, hogy képzeletben járja be azokat az országokat és városokat, amelyeket megszeretett. Közülük legkedvesebb számára Isztambul, ahol már tízszer járt.

A történet kiindulópontja egy valós élményből született: a szerző Isztambul egyik negyedében látta, ahogy két macska próbál felmászni egy lelakatolt biciklire, fel is borítva azt. Ekkor kezdett el játszani a gondolattal, vajon miért foglalkoztatja a kandúr tesókat a bicikli, hova akarnak eljutni vele, és milyen kalandok várhatnak rájuk az út során.

A szerzők rövid felolvasásokkal is kedveskedtek, amelyek tovább fokozták a jó hangulatot. N. Tóth Anikó több művébe is betekintést nyerhettünk, köztük a Hova tűnt a…?, a Kováts Speneder Fanny és a Fedezz fel! című kötetébe is.

Megtudhattuk, hogy a Kováts Speneder Fanny c. kötet különlegessége abban rejlik, hogy a történet egy Pozsonyhoz kötődő híres énekesnőt mutat be, akiről rendkívül kevés archív információ maradt fenn. Míg a történelmi források túlnyomórészt férfiakról szólnak, Fannyról csupán néhány újságcikk, szórványos feljegyzés és említés létezik. Az írónőt arra kérték, hogy olyan személyiségről írjon, akiről kevés adat áll rendelkezésre, ezért kutatómunkát kellett végeznie, hogy a szűkös források ellenére is hitelesen és érzékletesen formálhassa meg a karaktert. A könyv illusztrátora Rácz Noémi, aki csodaszép rajzaival idézi meg az egykori Pozsonyt.

A beszélgetés egyik legizgalmasabb pontja az illusztrációk világa volt. A szerzők elmesélték, hogyan találták meg azokat az alkotókat, akik végül életre keltették történeteiket, többek között Németh Ilona, Rácz Noémi, Ágoston Dóra, Marcel Mészáros és Dózsa Csilla képzőművészeket. Nekik is köszönhetjük az említett könyvek egyedi vizuális világát. A hallgatók első kézből hallhatták, milyen folyamat vezet egy-egy illusztrátor kiválasztásához, és hogyan válik a szöveg és a kép egymást erősítő egységgé.

Bőd Titanilla külön kiemelte, hogy Dózsa Csillának mennyire élethűen sikerült megragadni Isztambul hangulatát. Az írónő elmesélte, hogy egy török pincér azonnal felismerte a várost a könyv borítóján, miközben kiszolgálta őt egy helyi étteremben. A pincér lelkesedését jelezve érdeklődött, vajon a történet török nyelven is megjelenik-e a jövőben.

Az esemény könnyed és barátságos hangulata mély benyomást tett a hallgatókra. Ezúton is köszönjük Bőd Titanilla közvetlen, humorral átszőtt válaszait és N. Tóth Anikó érzékletes, elmélyült gondolatait, amelyek együttesen teremtették meg a beszélgetés kellemes atmoszféráját. Az esemény kétségtelenül felkeltette az érdeklődést a bemutatott kötetek iránt.

Gyerkockonyvlapozo 01