Csáky Pál és Navracsics Tibor a nyitrai egyetemistákkal találkozott
Milyen értékek határozzák meg a mai Európa szellemiségét? Milyen kihívások elé néznek napjaink EU-polgárai? A nyitrai Közép-európai Tanulmányok Kara akadémiai közössége ezzel a két
kérdéskörrel nézett szembe egy előadás erejéig csütörtök délelőtt folyamán. A kérdések felvetői a téma szakemberei voltak: Navracsics Tibor, az Európai Bizottság kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztosa, valamint Csáky Pál, Szlovákia európai parlamenti képviselője. A csordulásig megtelt egyetemi nagyelőadó-teremben feszült figyelemmel követték az Európai Unióban zajló történések iránt érdeklődők a vendégek előadását. Navracsics Tibor szerint az Európai Uniót az emberi tényezők teszik életképessé. „Ha nem látjuk meg ez európai integráció mögött az embert, az Európa bukását eredményezheti” – hangsúlyozta. Az EU alapértékeit az alapításkor megfogalmazott három alapeszmére vezette vissza, miszerint a nacionalizmusok a jövőben nem járulhatnak hozzá Európa fejlődéséhez, a totalitárius rendszerek, valamint a háborúk pedig nem nyújtanak megoldást Európa számára. Ezek a gondolatok szülték a demokrácia, jogállamiság, emberi jogok tisztelete, béke, társadalmi és gazdasági jólét alapvető értékeit. Navracsics az európai integráció sikereként könyvelte el, hogy ma már nem ezen értékek létjogosultságáról, hanem tartalmi kérdéseiről – a demokrácia, szolidaritás stb. fogalmairól – zajlik a diskurzus. Nagy kihívást jelent az európai és nemzeti identitás viszonyának tisztázása is, melyek harmonizálhatóságával kapcsolatban az Erasmus-programok sikerességéről, az Európához tartozás és saját régióhoz ragaszkodás kettős tapasztalatáról számolt be az előadó. Csáky Pál az európai és nemzeti identitás kettősségére fűzte fel a gondolatait, és kiemelte annak fontosságát, hogy európaiként el tudjuk magunkat helyezni a világban. Az európai szellemiség, a nemzeti együttműködés kulcsát a többkultúrájúság megélésében, a másság elfogadásában, a másik iránti nyitottságban látja. Gondolatsorában a nyitrai egyetemet is európai szellemiségű intézménynek minősítette, hiszen az intézmény magára vállalta többek között a szlovákiai magyar pedagógusképzés biztosítását. Csáky felhívta a hallgatóság figyelmét arra, hogy választópolgárként mindannyian felelősséggel tartozunk azért, hogy milyen életfeltételek, gazdasági, társadalmi, kulturális körülmények alakítják majd a jövőnket. „Vigyázzunk Európára!” – hangzott az intelem az előadó záró gondolataiban.
A vitára késztető előadásokat számos kérdés követte. A közel háromnegyed órás vita során Szlovákia EU-n belüli szerepéről, az egyetemi képzés presztízséről, fejlesztési lehetőségeiről, az Erasmus+ programról, az európai oktatás politikai egységesíthetőségének, integrálhatóságának kérdéseiről, a migrációval szembeni álláspontokról faggatták a vendégeket. Az élénk diskurzus arról tanúskodott, hogy egyetemi közegben is nagy szükség van az ilyen jellegű találkozókra, ami reményt keltő jelenség a jövő generációjára nézve.
