Nyelvi és kulturális határátlépések Nyitrán
„A transzkulturalizmus fogalma éppen azért látszott megtermékenyítőnek, mert azokat a szerzőket, irodalmi alkotásokat, jelenségeket képes új keretben és újszerű nezőpontok felől értelmezni, újraértelmezni, akik és amelyek a nyelvi és kulturális határátlépések terében léteznek” – olvasható a Németh Zoltán és Magdalena Roguska szerkesztette Transzkulturalizmus és bilingvizmus az irodalomban című kötet előszavában.
Az újszerű nézőpontok felől való megközelítés s a már említett nyelvi és kulturális határátlépés mentén artikulálódó Transzkulturalizmus és bilingvizmus elnevezésű projekt zárókonferenciájának ismét a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Kara adott otthont. A soknyelvűség, a többkultúrájúság, valamint a kulturális keveredés jegyében született tanulmányok két szekcióban, szeptember 17. és 18. között kerültek bemutatásra. A konferencia résztvevőit Németh Zoltán, a Transzkulturalizmus és bilingvizmus VEGA-projekt kidolgozója és Benyovszky Krisztián, a projekt jelenlegi vezetője köszöntötte, akik nemcsak a transzkulturális kutatásokban rejlő lehetőségeket emelték ki, de utaltak a projekt továbbgondolására is. Az előadások sorát Strickland-Pajtók Ágnes kezdte, aki a magyar bevándorlók kortárs brit irodalomban való ábrázolásával foglalkozott. A líraiság jegyei kerültek előtérbe Zehra Çırak költészete által, Brutovszky Gabriella előadása jóvoltából. Csehy Zoltán a Circa 2000 – Gay fiction at the millenium című antológia queer performativitásának identitásképző aspektusát hangsúlyozta. Dánél Mónika előadásában pedig Tompa Andrea A hóhér háza kapcsán a többnyelvűség poétikai komponensként való meghatározását szorgalmazta. Bányai Éva tanulmányában a transzkulturalitás, a hibriditás jegyeinek szövegszerű vizsgálatára tett kísérletet. Borbély Szilárd Nincstelenek című művének traumatikus tapasztalatai mentén körvonalazódott Ariana Fabiszewska előadása. Ezt követően pedig Marta Fülöpová szlovák nyelvű előadására került sor, amelynek tárgyául Ján Kollár Emlékek ifjú éveiből (Pamäti z mladších rokov života) című műve szolgált. Marcin Grad három szerző – Somlyó György, Pethő Tibor és Ruffy Péter műveinek perspektívájából a Balti-tengert, s ennek az új szocialista Lengyelországban betöltött szerepét vizsgálta. Sor került Coddington A zsidó nő című regényének a bináris oppozíció szempontjából való megközelítésére is Hrbácsek Magdalena előadásában. Anita Huťková szlovák nyelvű előadása áttekintést nyújtott azon transzlatológiai elméletekről, amelyek a transzkulturalizmussal, az akkulturációval, a hibridizációval és az identitással foglalkoznak. A fordítástudomány Dmitrij Jefremov előadása során is előtérbe került, aki magyar nyelvről udmurt nyelvre fordított szépirodalmi művekkel ismertette meg a jelenlévőket. Keserű József a Jakob von Uexküll Umwelt-fogalma felől taglalta az emberi és a nem emberi (elsősorban állati) kultúra kérdését. Ladányi István pedig Tolnai Ottó Krik ruže című, szerb nyelven írt verseskötetének nyelvi és kulturális beágyazottságát kívánta szemléltetni előadásával. Olga Makszimova az etnokulturális értékek megőrzésének fontosságát hangsúlyozta a nemzeti irodalmak kölcsönös fordítása kapcsán. Alexej Mikulášek cseh nyelvű előadása Susan Faludi Előhívás című regényéről az identitás kérdése mentén artikulálódott. Mizser Attila Zilahy Péter Az utolsó ablakzsiráf című könyvében a polifonikus nyelvi teret, míg Nagy Csilla Ivana Dobrakovová prózájában a női identitás és az idegenség kérdéskörét vizsgálta. Németh Zoltán a szlovákiai magyar irodalom egyes szerzőin és szövegein keresztül tárgyalta a transzkulturalizmus eltérő szintjeit. Petres Csizmadia Gabriella N. Tóth Anikó Szabad ez a hely? c. kötetének Úti jegyzetek ciklusát az utazás, úton levés, mobilitás életélményének rögzítése szempontjából vizsgálta. Az előadássorozat Polgár Anikóval folytatódott, aki az emigráns Kerényi Károly útinaplóit vette górcső alá. Rudaš Jutka előadása a másság, a kulturális minták hasonlóságaira és eltéréseire összpontosult. Patrik Šenkár Hattinger-Klebaško Gábor magyarországi háromnyelvű költő versesköteteinek elemzésével, míg Száz Pál a bosnyák alhamijado irodalommal foglalkozott a Hibrid nyelvű irodalom a kolonizáció és a nemzeti irodalomtörténet-írás tükrében: a bosnyák alhamijado irodalom recepciójának példája című előadásában. N. Tóth Anikó arra kereste a választ, hogy a szlovák és magyar szépirodalmi szövegek milyen módon tükrözik a kultúrák keveredését. Vincze Ferenc Johann Lippet, Richard Wagner, Papp Sándor Zsigmond, Cătălin Dorian Florescu regényeinek összehasonlító elemzése során azt vizsgálta, mennyire tekinthetők az un. visszatérésnarratívák kelet-európai jellemzőnek. Visy Beatrix előadása pedig Tolnai Ottó Szeméremékszerek című regényét a határátlépés, határsértés felől közelítette meg.
A konferencia zárszavát Bárczi Zsófia, a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Karának dékánja mondta, aki köszönetet mondott az előadóknak az izgalmas és (transz)kulturálisan is sokszínű előadásokért.
Radics Rudolf
