Beszámoló a szerbiai részképzésről – az 1. nap élményei
A Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Karának jó néhány hallgatója egy kéthetes Makovecz-ösztöndíjas részképzésen vett részt.
A tanulmányi út helyszíne Szerbia volt, azonban a résztvevők nemcsak a vajdasági látnivalókat ismerték meg, hanem útközben is megcsodáltak néhány látványosságot. Tudósításomban a részképzésre vezető út élményeiről nyújtok beszámolót.
A résztvevők november 14-én reggel keltek útra, amikor is egy kissé fáradt, de annál inkább izgatott hallgatók töltötték meg a buszt. A hosszú utazást színesebbé tette az első megállóhely, mely Magyarország egyik nevezetes városa, Kecskemét volt. Kecskemét megyei jogú város,Bács-Kiskun megye és a Kecskeméti járás székhelye. Lakosságát tekintve a nyolcadik, közigazgatási területe szerint pedig a hetedik legnagyobb település Magyarországon. Mivel a hallgatók ebédidőben érkeztek a városba, első útjuk egy vendéglőbe vezetett, ahol bőséges ebéddel várták őket. A menüt mindenki ízlése szerint választhatta ki, desszertként pedig túrós-mazsolás palacsintát is kaptak.
Ebéd után egy rövid városnézés vette kezdetét. A busz egyenesen a Katona József Nemzeti Színház elé parkolt, ezzel a város egyik nevezetességét megcsodálva haladtak tovább a hallgatók. A résztvevők a Kossuth téren átsétálva láthatták a Nagytemplomot, a Szent Miklós-templomot és a szecessziós stílusban épült városházát, melyet Lechner Ödön tervezett. A főtér közepén a Telcs Ede szobrászművész által készített Kossuth Lajos-szobor áll.
Ezt követően a Református Ráday Múzeumot tekintették meg, melynek történetéről a múzeum igazgatója, Fogarasi Zsuzsanna beszélt részletesebben. A tárlatvezetés elején az utazók a múzeum pincéjét nézték meg. Az igazgatónő elmondta, hogy az oktató közösségi térben a múzeum igazgatósága különböző könyvbemutatókat szokott szervezni. A pincében található Kecskeméti Nemzetközi Zománcművészeti Alkotóműhelyben Ötvös Nagy Ferenc ötvös-iparművész, tárgykészítő tanfolyamokat tart az érdeklődők számára. Ezután a csoport a látványraktár keretén belül csodálhatta meg a kézzel készített ónedényeket, melyeket a szegények ezüstjeként emlegetnek. A kiállítás részét képezte még a Csendélet kiállítás barokk festményekkel és a Temetkezési emlékmű kiállítás, ahol közelebbről is megnézhették a gombosfákat, fejfákat. A résztvevők megtudták, hogy ezeknek az elkészítésekor minden részletre oda kell figyelnie a készítőnek, mivel egy fejfa sok adatot elmondhat a halottról, legyen szó a korról, nemről, rangról esetleg fokozatról.
A részképzésre utazók a múzeumi pince után a benti termeket nézték meg, amiről kiderült, hogy a múzeumot Ráday Pál, felesége Kajali Klára és fia, Gedeon nevéhez köthetjük. A kiállításon a kecskeméti festőművész, Muraközy János festményeit, valamint Baranyai asztalos festett kazettáit közelebbről is szemügyre vehették jelenlévők, melyekből minden egyes kazetta a kereszténység jelképeivel, illetve a bolygók neveivel lett kidíszítve.
A múzeumot követően a református templomba látogatott el a csoport, ahol számos információt megtudtak a templom történetét illetően. A templomot tűzvész sújtotta, 1680 után legálisan megépült kőből, majd ezt követően felszentelték. A 18. század végén kibővítették két hajós templommá, két karzattal, aranyozott szószékkel és 53 méteres templomtoronnyal. A templomban 2019-ig nem történt újítás, majd az ezt követő években kialakították a márványkőoszlopokat, új tetőszerkezetet kapott a templom, újrafestették, valamint új világítástechnikával is bővült.
A kecskeméti Cifrapalotát a csoportnak nem sikerült közelebbről megtekintenie, mivel pont felújítás alatt áll, ezért vászonnal volt letakarva és azon ábrázolták a palota kinézetét. Így a hallgatók csak a busz ablakából bizonyosodhattak meg róla, hogy valóban zöld az ablaka.
Miután már elegendő információval lettek gazdagabbak a hallgatók és oktatóik, a kecskeméti megálló után indultak tovább a célállomás felé, mely jelen esetben a szerbiai Szabadka volt. A Tompa határátkelőt nem sokkal elhagyva meg is érkeztek Szabadkára. Egy kis félreértés, szobahiány miatt a csoportot végül két különböző helyen szállásolták el, ami persze nem okozott gondot senkinek. Ezzel ért véget az első nap, valamint így kezdődött a hallgatók szerbiai részképzési kalandja.
Szabómihály Kinga
