A transzlingválás pedagógiai gyakorlata
Szabad-e beszélnem? A transzlingválás mint pedagógiai eszköz címmel tartott február 27-én előadást karunkon Kerekesné Lévai Erika, a tiszavasvári Magiszter Alapítványi Óvoda és Iskola volt intézményvezetője.
Az előadást a nyitrai Közép-európai Tanulmányok Kara Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézete és az Arany A. László Polgári Társulás szervezte meg.
Kerekesné Lévai Erika előadásában azt a transzlingváló pedagógiai gyakorlatot ismertette, melyet a tiszavasvári Magiszter általános iskolában évek óta alkalmaznak. Ez a pedagógiai gyakorlat az újabb szociolingvisztikai eredményekre alapozott nyelvpedagógiai projektben csúcsosodott ki. A tiszavasvári általános iskolában olyan gyerekek tanulnak, akiknek otthoni nyelvi szocializációja nemcsak a magyar nyelvhez, hanem a romanihoz is kapcsolódik.
Kerekesné előadásában rámutatott arra, hogy azok a diákok, akik otthonukban nem kizárólag magyarul beszélnek vagy akár magyarul nem is beszélnek, nehéz helyzetben vannak a csak magyar tanítási nyelvű iskolákban. Különösen igaz ez azokra a roma gyerekekre, akiknek egyrészt otthoni megszólalási módjai is különfélék, s másrészt azok az iskola nyelvétől markánsan el is térnek. Sokan közülük mégha a romani vagy beás nyelv mellett otthon magyarul is beszélnek, de amikor magyarul szólalnak meg, akkor azt általában nem úgy teszik, ahogy az iskolában a tanáraik.
Az említett projekt és a tiszavasvári iskolában megvalósított oktatási gyakorlat lényege, hogy az ilyen nyelvi környezetből érkező diákok iskolai előrehaladását otthonról hozott nyelvi tudásuk egészére alapozzák: az iskolai munka, a tanulási folyamat során nemcsak a magyarhoz, hanem a romanihoz kötött megszólalási módoknak is helyet kerestek és találtak, amely segítségével sikeresebb nyelvi-intellektuális fejlődés volt elérhető az oktatás során, hiszen meglévő nyelvi alapok felhasználásával folyt az iskolai munka. (Ehhez l. https://folyoiratok.oh.gov.hu/uj-pedagogiai-szemle/transzlingvalo-osztalytermek-tiszavasvariban)
Bebizonyosodtt, hogy a romani nyelvet felhasználva hatékonyabbá lehetett tenni az oktatást a roma nemzetiségű diákok számára. Az oktatás során ugyanis a nyelvre mint a beszélőktől elválaszthatatlan közösségi, társas cselekvésre tekintettek. E mögött az elképzelés mögött az az az elv van, amely szerint az adott ismert nyelveket nem struktúraként fogjuk fel, hanem legalább két ember között megvalósuló cselekvési módokként, melyeket nem lehet függetleníteni a beszélőket körülvevő szociális tértől (García 2014: 149). A beszélők ugyanis a kommunikáció során közlési lehetőségeik maximalizálása érdekében minden nyelvi erőforrásukat felhasználják. Ennek az elvnek az alkalmazás tette lehetővé, hogy az oktatási folyamat során a diákok minden rendelkezésükre álló nyelvi forrást mozgósítsanak. Ennek a módszernek két eredménye lett: egyrészt a diákok nyelvi kompetenciája és iskolai eredményessége növekedett, másrészt megváltozott a használt nyelvek hierarchiája, presztízse az iskolában és a tágabb közösségben is (https://translangedu.hu/kulcsfogalmak/).
Kerekesné Lévai Erika lendületes, életteli és meggyőző előadásában eredményesen ismertette meg karunk diákjaival a transzligváló oktatás gyakorlatát, valamint az ennek teret adó és felhasználó projekt menetét, módszerét és eredményeit. A hallgatóság első kézből is megismerhette az oktatási folyamat és a projektben felhasznált elmélet gyakorlati kimenetét is, amikor a projekt során készült videók segítségével maguk is bepillantást nyertek egy-egy óra menetébe.
(A projekt címe: Translanguaging for equal opportunities: Speaking Romani at School Erasmus+ nemzetközi projekt, melyben a budapesti Károli Gáspár Református Egyetem vezetése mellett a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem, a finnországi Jyväskyläi Egyetem, a University College London, és két alapiskola: a szímői Jedlik Ányos Alapiskola és a tiszavasvári Magiszter Alapítványi Óvoda és Iskola vett részt.)
Szakirodalom:
García, Ofelia 2014. Countering the dual: Transglossia, dynamic bilingualism and translanguaging in education. In: R. Rubdy – L. Alsagoff (eds.): The global-local interface, language choice and hybridity. United Kingdom: Multilingual Matters, Bristol, 100–18.
Heltai János Imre – Jani-Demetriou Bernadett 2019. A transzlingváló pedagógiai orientáció hatása az iskolai sikerességre. In: Anyanyelvpedagógia. https://www.anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=769
https://translangedu.hu/kulcsfogalmak/
http://www.kre.hu/romanitranslanguaging/
