Kurzus a kisiskolákról
Ezen szikra csak akkor kap lángra, ha megfelelő alapokra építkezünk, ha minőségi oktatásban részesülünk már a kezdetektől. A nyári szemeszter előtt többen is felfigyeltünk egy érdekesnek tűnő, a karon újonnan bevezetett választható kurzusra, mely a „Nem teljes szervezettségű alapiskolák“ címet viselte. Bár az órarendünk már teljes volt, hiszen kreditek terén nem szűkölködtünk, némi rábeszélés után sikerült meggyőznöm a csoporttársaimat, hogy a néhány alkalommal tartandó kurzust még valahogy beszorítsuk a keddi nap egy kissé kaotikus rendszerébe. A kurzus Ledneczky Gyöngyi, az Állami Pedagógiai Intézet magyar kisebbség művelődéséért felelős osztályvezetőjének koordinálásával valósult meg. Ezen az órán nemcsak elméleti szintű betekintést nyerhettünk a kisiskolák történeti hátterébe, s a magyar tannyelvű kisiskolák hálózatába, hanem lehetőségünk nyílt megismerkedni különféle, kisiskolákban ajánlatos gyakorlati elvű foglakozási formákkal is. A kurzus végén két feladat közül választhattunk: megtervezünk egy heti órarendet a megfelelő követelmények betartásával, az érvényes kerettanterv felhasználásával, s felvázolunk egy tanítási órát a kurzuson elsajátított foglalkozások segítségével, vagy ellátogatunk egy általunk választott kisiskolába, ahol megfigyelünk egy konkrét tanítási órát. Jómagam az utóbbi lehetőséggel éltem, s így alkalmam nyílt visszatérni alma materembe, ahol mosolygós arcokkal körülvéve felidézhettem a kisiskolákra oly jellemző familiáris miliőt, az összetartás erejét s a kölcsönös tiszteletadást.
Radics Rudolf
